Karcagon a szélmalom, a gótikus kápolnarom és a nagykunsági tájház mellett a Kántor Sándor Fazekas-ház, a patikamúzeum és a Morgó csárda is tárt ajtóval várja a látogatókat. Ez utóbbi igazán különleges célpont lehet, hiszen a csárda pincéjében található alagút nemegyszer kisegítette a bajból a legendás betyárt, Rózsa Sándort. Azon át szökött meg a pandúrok elől, s mire azok átvizsgálták a csárdát, bizony moroghattak néhány verset, s bottal üthették a pörgekalapos zsivány nyomát.
A hajdan jelentős, zömmel református lakosságú mezővárosban jól megférnek egymás mellett a különböző vallási felekezetek. A református nagytemplom történetét a reformatuskarcag.hu oldalon részletesen megtaláljuk: „A XVIII. század nagy eredménye volt a templomépítés! (…) Hozzákezdtek hát egy nagy templom építésének a megtervezéséhez. 1738-ban már 100 ezer tégla készen volt. 1743-ban a régi torony mellé lerakták az új templom fundamentumát és elkezdték az építést.” A templomot 1797-ben szentelték fel – kétezer-ötszáz ülőhely található benne, harmincregiszteres orgona, a toronyban három harang szólal meg minden délben.
Az 1896-ban épített katolikus templomot Szent István király tiszteletére szentelték föl. Zsigrai János plébános elévülhetetlen érdeme a templomépítés, s ugyancsak hálás lehet az utókor Kása József tervező építésznek is, aki 1893-tól nagy támogatója volt a karcagi római katolikus egyházközségnek. Ő építtette a karcagi városházát is, amely ma is a város egyik, ha nem a legszebb épülete. A templom százéves évfordulóján az Új Ember katolikus hetilap 2001. április 1-jei számában szép cikk jelent meg Körmendi Lajos tollából, aki az 1901-es helyi hírlapból is idézett: „Diadalmasan közli az újság, hogy »Díszes templom emelkedik Karczag város sugárútján, melyet most avattak fel Isten dicsőségére s a hívek lelki ügyének munkáló helyéül «. Ekkor már négyezer katolikust tartanak számon a nagykun központban. Óriási esemény volt a templom avatása Karcagon, s az újság minden részletre kiterjedően foglalkozott is vele, például leírja, hogy »főoltárképe éppen azt a megható jelenetet ábrázolja, mikor első szent királyunk, István, Mária oltalmába ajánlja a magyarok hazáját.«”
