A misszió nem áldozat, hanem kiváltság

Az Isteni Ige Társasága Magyar Rendtartománya JPIC Irodájának pasztorációs törekvései az igazságos és békés világ megőrzésére, az emberi jogok védelmére és a teremtett világ megóvására irányulnak. Az iroda által koordinált cigánypasztorációról Vrazala Marianna önkéntes munkatárs írt beszámolót.
A verbita JPIC (Justice, Peace and Integrity of Creation – igazságosság, béke és a teremtés megőrzése) Iroda a társadalmi igazságtalanság és az emberi erőszak miatt szenvedőket is védelmezi Jézus Krisztus szellemében, valamint kiemelt feladatának tekinti a társadalom peremén élő szegények támogatását és a karitatív szolgálatot is.
Működésének fő területe hazánkban a cigánypasztoráció az ország északkeleti részén, Dél-Borsodban, a Sajó folyó mentén. Köröm község és az ottani plébániához tartozó falvak (Girincs, Kiscsécs, Kesznyéten és Sajóhídvég) nagy múltú települések, ahol különböző kultúrájú emberek éltek és élnek ma is együtt.
Az elmúlt évszázadokban a cigányok csak elenyésző mértékben voltak jelen ezen a területen, viszont a XX. század második felében a gazdasági és társadalmi változások, valamint a modernizációs folyamatok hatására gyarapodni kezdett a falvak népessége, s ezzel egyidejűleg a cigányok számának erőteljes növekedése is megindult. A politikai és társadalmi változások lehetőséget teremtettek arra, hogy a cigány családok megpróbálkozzanak a többségi társadalomba történő beilleszkedéssel, de a jó szándékú próbálkozások ellenére a törekvések csak csekély mértékben vezettek eredményre. A cigányság kultúrája jelentősen különbözik a ma általánosnak számító kultúrától, ami idegenkedést kelt azokban a körökben, ahol ezt a társadalmi réteget nem vagy csak kevéssé ismerik. Babonákkal, hiedelmekkel teli szokás- és hagyományrendszerük miatt a cigányságot ma is sejtelmesség veszi körül. A gyerekek sem mentesülnek ezektől a hatásoktól, hiszen beleszületnek a közegbe, amely alapvetően meghatározza életüket és fejlődésüket. A cigányság ezzel a misztikus, egyedi világszemlélettel közelít a katolikus keresztény tanításhoz is.
A cigány családok a mai napig súlyos problémákkal küzdenek a térségben. A szegénység, a munkanélküliség, a rossz szociális körülmények, az alacsony szintű iskolázottság, a munkanélküliség, az ingerszegény környezet, a korai szülővé válás a legtöbb esetben rossz irányba terelik a nevelést.
A verbita rend által fenntartott JPIC Iroda missziója kiutat mutat a teljes elszigetelődésből a Dél-Borsodban élő hátrányos helyzetű családok számára. A térségben kilenc éve zajló missziós munka eredményeként a falvakban missziós gyermek- és családközösségek alakultak, létrejöttek hittan- és cursillós csoportok, és teret nyert a személyes, közvetlen kapcsolatra épülő családi evangelizáció is a verbita atyák törekvései nyomán. A munkát önkéntesek segítik, akik saját idejüket, erejüket nem kímélve fáradoznak, hogy nehezebb sorsú embertársaik életét megkönnyítsék. Az önkéntesek Chavvakula Lourduraju SVD körömi káplán, a JPIC Iroda koordinátora irányításával végzik szolgálatukat, és rendületlenül bíznak abban, hogy a misszióban részt vevőket sikerül a társadalom elvárásai szerint nevelni, elvezetni a hitre, az Egyház aktív tagjaivá tenni, felzárkóztatni és segíteni. A misszió céljai közé tartozik továbbá a béke és az egyetértés megteremtése a társadalom különböző csoportjai között.
A társadalom peremén élő szegények, cigányok, nehéz sorsúak pártfogása, megsegítése nem egyszerű feladat. Nagy elhivatottságot és önfeláldozást kíván mindenkitől, aki részt vesz ebben a munkában, s ugyanakkor megmutatja az első távoli misszióba küldött verbita, Szent Joseph Freinademetz szavainak igazságát: „A misszió nem áldozat, hanem kiváltság.”
A támogatói munka sikere érdekében a JPIC Iroda immár ötödik éve tart fenn kapcsolatot a langenloisi (Ausztria) Club of Roma alapítvánnyal, amelynek fő célja hasonló a verbita rend JPIC Irodájának küldetéséhez. A Club of Roma alapítvány a feladatának tekinti, hogy a verbita rend közreműködésével szociálisan, kulturálisan és az oktatásban is támogassa a magyarországi cigány kisebbséget, valamint a rászorulókat. A Club of Roma alapítvány tagjai rendszeresen segítenek ruha-, élelmiszer- és egyéb adományokkal, részt vesznek a magyarországi nyári táborokban, valamint tehetségpártolókként támogatják a szabadidejükben hímzéssel foglalkozó roma asszonyok kézműves tevékenységét, illetve kiemelkedő tehetségű cigány gyermekeket is patronálnak.
A missziós szolgálat sokoldalú és folyamatos tevékenység – beletartozik a kertművelési program vezetése és az adományok osztása éppúgy, mint a nyári verbita gyermektáborok, kirándulások és kulturális rendezvények szervezése, a hitoktatás, a Cursillo vagy a személyes evangelizáció.
A JPIC Iroda idén egy újabb területre is kiterjesztette tevékenységét. Drága kincsünk, az egészségünk címmel új projektet indított, amelyben a preventív tevékenységé a főszerep. A program célja, hogy felhívja a családok figyelmét az egészséges életmód kialakításának, valamint az egészség megőrzésének fontosságára. A projekt keretében ismeretterjesztő előadásokat, programokat tartanak, de nagy hangsúlyt helyeznek a konkrét segítségnyújtásra is. Ennek jegyében a JPIC Irodával kapcsolatban álló nevelési-oktatási intézményekbe járó gyermekeknek multivitamin-tablettákat, gyógyteákat, friss gyümölcsöt és testápolási, higiéniai termékeket osztanak ki. A projektet irányító indiai származású Chavvakula Lourduraju atya munkáját óvodapedagógusok, pedagógusok, gyermekorvosok és gyógyszerészek is segítik.
A JPIC Iroda missziós tevékenysége egyre szélesebb körű. Évről évre mind több gyermek jut ajándékokhoz, egyre több család kap adományokat, és egyre több területen válik lehetővé a segítségnyújtás és a támogatás. A rászorulók az elhivatott missziós szolgálatnak, az újabb és újabb projekteknek, illetve a segítőknek és a jó szándékú adakozóknak köszönhetően egyre több és sokrétűbb segítséget kapnak tárgyi adományok és szellemi javak formájában, Jézus Krisztus kegyelme által. A verbita misszió, Juhos Ferenc SVD körömi plébános, Lourduraju atya és a JPIC Iroda működése nyomán érezhető változások történtek az elmúlt években. A mély csendbe és magányba burkolózott falvak újra élni kezdtek, s az emberek hitének régóta csak pislákoló lángjai ismét fellobbantak a Sajó folyó melletti aprócska falvakban.

Forrás és fotó: JPIC Iroda/Isteni Ige Társasága

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..