Húsz éve történt: A Magyar Kolping Szövetségről

A Kolping-mozgalom által alapított helyi legényegyleteket – 1946-ban több mint kétszáz egyesület létezett Magyarországon – a kommunista rendszer feloszlatta, szétverte. Ezzel megszűnt sokrétű tevékenységük is: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények. A rendszerváltozás, majd a vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése tette lehetővé a mozgalom újjáéledését. 1989-ben megalakult a pécsi Kolping-család, majd 1990 novemberében a Magyar Kolping Szövetség. Adolf Kolping magyarországi látogatásának száznegyvenedik évfordulójára (1996) az egyesületek száma már nyolcvan fölé emelkedett, és azóta is növekszik. A legkövetkezetesebben megszervezett magyarországi katolikus társadalmi mozgalom jelenleg mintegy háromezer-ötszáz tagot számlál. Kolping kölni egyházmegyés papként katolikus legényegylet megalapításával akarta a fiatalokat kivezetni elszigeteltségükből, segítséget nyújtani a közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével. A Kolping-családok feladata ma is az elkötelezett keresztények nevelése, akik felkészültségük alapján képesek aktívan közreműködni a társadalom alakításában, és közös kezdeményezéseikkel segítenek a szociális problémák megoldásában. A Magyar Kolping Szövetség – Bolberitz Pál egyházi és Kovács László világi elnökletével – országszerte számos oktatási intézményt tart fenn, valamint idős emberek számára gondozási központokat, ezenkívül korszerű üdülőket, konferenciák megrendezésére is alkalmas házakat. A szövetség kéthavonta lapot jelentet meg. A Kolping-családokban minden korosztály megtalálhatja a helyét. A szövetség legközelebb január 29. és 31. között nemzetközi ifjúsági konferenciát tart Érsekvadkerten Kultúra határok nélkül a Kárpát-medencében címmel.

s-z