A légipostát a XIX. században főként hadicélokra használták. Amikor 1870-ben a porosz katonai erő elzárta a külvilágtól a francia fővárost, a leleményes párizsiak léggömböket és postagalambokat vetettek be, és ily módon adtak hírt magukról. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-ban indította menetrend szerinti légipostajáratát Bécs és Budapest között, de ez csak rövid ideig működött.
Az I. világháború után megalakult a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (Maefort), amely a levélpostai küldemények kézbesítését is vállalta. Magyarországon az első légipostajárat Albertfalváról indult Szegedre 1920. május 12-én; a gép fedélzetén újságokat is szállítottak, ezerhatszáz példányt az Új Nemzedék című politikai napilapból. Később Szombathely is bekapcsolódott a légipostai küldemények szállításába, de külföldre ekkor még nem indult járat. Télen a biztonságos repülés jelentett nehézséget, és a csomagtovábbítás sem volt egyszerű. A repülőgépekről ejtőernyővel dobták le a küldeményeket, s bizony előfordult, hogy a tolvajok megelőzték a postásokat, vagy az égből lehulló csomagok egy-egy békésen legelésző jószágra pottyantak.
A gyűjtőket ma leginkább a speciális légipostabélyegek és -borítékok érdeklik. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségén belül külön légiposta-szakosztály tevékenykedik, évente tartanak közgyűlést. Igazi ritkaságnak számít például egy honvéd légipostán 1944-ben futott boríték, amelyet a Magyar Királyi Honvéd Légierők III. lövészszakasz parancsnokságának címeztek. De az internetes vásárokban vagy a bolhapiacokon elő-előtűnhet más érdekesség is. Akár az az 1983-ban kiadott mauritániai bélyeg is, amely John Wise-t és hőlégballonját ábrázolja.
