A két Szent Jobb körmenet éve

A budapesti Szent István-bazilikában ma is évről évre ünnepi szertartás keretében emlékeznek meg a Szent Jobb május 30-i „feltalálásáról”, amely egyszerre idézi a Szent László király idején lezajlott szentté avatást és ehhez kapcsolódóan a nemzeti ereklye tiszteletének hajnalát, valamint a török idők elmúltával a Szent Jobb Raguzából történő hazatérését. A II. világháború végéig a budavári királyi kápolnában őrizték Szent István kézfejereklyéjét. Évente egyszer, augusztus 20-án innen indult az országos Szent Jobb körmenet. Évszázadok óta egyetlen olyan esztendő volt, melynek során két ilyen körmenetet rendezett a magyar egyház: 1938, a szent király égi születésének 900. évfordulója.

Egy nappal a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus bezárását követően az Országház előtti téren bemutatott szentmise keretében nyílt meg ez a nagyszüleink számára felejthetetlen Szent István-jubileum. A főcelebráns XI. Piusz pápa követe, Eugenio Pacelli bíboros volt, a későbbi XII. Piusz pápa. Serédi Jusztinián hercegprímás a Szent Jobb jelenlétében országfelajánlást tett: „Édes Jézus, az emberi nem megváltója, első szent királyunk jubileumi évében tekints reánk, kik oltárod előtt alázatosan leborulunk. Tiéid vagyunk; tiéid is akarunk maradni. Hogy azonban veled szorosabban egyesülhessünk, íme ma mindegyikünk felajánlja magát Szentséges Szívednek. Adj, Urunk, egyházadnak biztos és teljes szabadságot, magyar hazánknak és nemzetünknek pedig – s általában minden népnek – békét és rendet. Add, hogy az egész földkerekség egy szótól visszhangozzék: Dicsőség az Isteni Szívnek, mely által üdvösségünk támadt; dicsértessék és áldassék mindörökké.

Jézus, isteni király, oltalmad alá helyezzük nemzetünk minden ügyét, vállalkozását és testi-lelki boldogulását. Álld meg, édes Jézus, egész országunkat, annak minden családját és intézményét és valamennyiünket egyenként, most és mindörökké. Ámen.”

A szentmisét követő körmenet a Hősök terére vonult, ahol Pacelli bíboros mondott könyörgő imát Magyarországért. A Szent Jobb másnap a híres aranyvonaton Esztergomba érkezett, ahol felszentelték a frissen feltárt és rekonstruált középkori várpalota Szent István-kápolnáját. E május végi ünnepen egy gazdag, augusztus 20-áig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét. A püspöki kar 1938-as jubileumi célkitűzéseit öt pontban foglalták össze:

1. Szent István, a családfő segítse a magyar családok erkölcsi megújulását, jogi és szociális védelmét;
2. mint hitterjesztő buzdítson templomok építésére;
3. mint országépítő erősítse a magyar állampolgárok keresztény szellemiségét és szociális érzékenységét;
4. mint hitvalló indítson a vasárnapi általános munkaszünet áldásának elérésére;
5. mint szent lelkesítse az elmélyültebb hitéletet, a hitvédelmet, az eucharisztikus életet és a Magyarok Nagyasszonya, valamint a magyar szentek buzgóbb tiszteletét.

Ezek a célkitűzések semmit nem veszítettek az időszerűségükből. Szent István emléke is kitörölhetetlen a magyar szívekből. Jó érzés látni, ahogy hónapok óta folynak az előkészületei egy jubileumi István, a király” bemutatónak. Aki betér a Szent István-bazilikába, láthatja, hogy a Szent Jobb előtt ámulattal áll meg hívő és nem hívő egyaránt. Az idén egybeesik Jézus Szentséges Szívének és a Szent Jobb feltalálásának ünnepe: legyen ez reményt keltő jele a Szent István-i Magyarország lelki megújulásának.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..