A hét szentjei

Tours-ban lett szerzetes, majd Auxerre-ben tanult. Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: ,,Kérünk, jöjj és élj közöttünk!” Józanul nem követte vakon a hangot, hanem várt, amíg további jóváhagyást nem kapott hivatásához. Azután kérte fölvételét az egyházi rendbe, így akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy missziós munkát kell végeznie az írek között. Amikor püspök lett, nagy hangsúlyt fektetett rá, hogy a helyi papi nemzedéket kinevelje. A„szentek földjévé” alakította az országot, amely évszázadokon keresztül hűen megvalósította ezt az eszményt. Az Eucharisztia iránti mély hite átalakította nemzete életét, és az írek azon nemzetek közé tartoznak, akik sokat tettek a missziók ügyéért is. Patrik 461-ben halt meg.
Jeruzsálemi Szent Cirill püspök és egyháztanító (Március 18.)

Az arianizmus idejében Jeruzsálem püspöke. Katekézisei között jelentősek a katekumenek számára készített oktatásai. Tevékenyen foglalkozott velük. Célja az volt, hogy a katekumenek a keresztség szentségének felvétele után az életükkel tegyenek tanúságot arról, hogy Krisztus követői lettek. Oktatásának mottója volt: „A keresztény: Krisztus hordozója.” Egy másik tanácsa: „Lelkedet ki kell kovácsolni! A hitetlenség merevségét kalapáccsal kell verni, hogy a salak lehulljon, és megmaradjon, ami tiszta; és hogy a rozsda lepattogjon, és csak a tiszta acél maradjon.”  386-ban halt meg. Ünnepét már az V. században megülték, a római kalendáriumba 1882-ben vették át.

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese (Március 19.)

II. János Pál pápa Redemtor custos („A Megváltó őrzője”) kezdetű apostoli buzdításában olvassuk: „József egész élete hitbeli zarándokút volt. Amint Mária, ő is hű maradt Istentől kapott hivatásához. Mária élete tökéletes beteljesítése annak az első »fiat«-nak (legyen), amelyet az angyali üdvözletkor mondott. József ellenben, amikor az angyal hírül adta neki Isten üzenetét, egyetlen szót sem szólt. Egyszerűen »úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta neki« (Mt 1,24). Ez az első »tett« lett »József útjának« kezdete. Az út folyamán az evangéliumok egyetlen szót sem említenek, amelyet József mondott volna. József hallgatása azonban különleges jelentőségű. Éppen hallgatásából olvashatjuk ki teljesen azt az igazságot, amelyet az evangélium ítélete tartalmaz róla: »igaz ember volt«” (Mt 1,19). [17.]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..