Lukácstól két szentírási könyv, egy evangélium és az Apostolok cselekedetei birtokában vagyunk, ennek ellenére jóformán semmit sem tudunk meg róla. A kolosszeieknek írt levél záradékából tudjuk az eredeti foglalkozását, mert Pál ezt írja: „Köszönt benneteket Lukács, a kedves orvos” (Kol 4,14).
Az Apostolok cselekedetei alapján joggal feltételezzük, hogy Antiochiában nőtt fel, és orvosként is ott működött. Nagyon tájékozott ugyanis a város és az antióchiai keresztények ügyeiben. Minden jel arra mutat, hogy pogány ifjúként Barnabás és Pál tanítványaként ismerkedett meg az evangéliummal, majd útra kelt, hogy utánajárjon mindannak, amit Krisztusról hallott. Találkozhatott még Máriával, a tanítványokkal és a Jézus által meggyógyított betegekkel.
Amikor az első missziós útról Pál és Barnabás visszatért Antióchiába, beszámolójuk lényege az volt, hogy Isten általuk a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját (ApCsel 14,27). Ebből a beszámolóból nagy vita kerekedett, mert a mózesi törvény mellett kardoskodók azt követelték, hogy a pogányokat előbb tegyék zsidóvá a körülmetéléssel. A döntést a jeruzsálemi zsinat hozta meg, felmentvén a pogányokat e kötelezettség alól.
Pál leveleiből tudjuk, hogy Lukács fogságában ott volt mellette, közvetlenül a vértanúsága előtt is (2Tim 4,9–11).
A hagyomány szerint Lukács Pál vértanúsága után Achájában, Dél-Görögországban működött püspökként, majd – valószínűleg Patara városában – ő is vértanú lett. Maradványait 357-ben vitték Konstantinápolyba.
A hagyomány szerint festő is volt. Neki tulajdonítják a római Santa Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képet. A képről szóló legendás történetek egyike szerint Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép előtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van valaki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor ő odalép, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a szent ostyát odanyújtotta a férfinak, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merénylőre, aki ettől a pillantástól megvakult, így a pápa megmenekült.
Lukács mint evangélista hangsúlyozza, hogy a Megváltó orvos is, aki a beteg emberiségnek gyógyulást hozott a megváltással. A Legenda Aurea szerint maga a Lukács-evangélium is gyógyít, mégpedig háromféleképpen: sebeket gyógyít azáltal, hogy a megtört szívűeknek a megváltást hirdeti; erősít azáltal, hogy elmondja az örömhírt; és megőriz az újabb romlástól azáltal, hogy útmutatást ad az isteni törvényekről.
