Szent László király és rheinfeldi Adelhaid leánya volt (1088–1134). Bár az Ortodox Egyház avatta szentté, tiszteletét a Görög Katolikus Egyház is átvette. Kétéves volt, amikor édesanyja meghalt, és hét, amikor édesapját is elvesztette. Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. Huszonöt éves korában eljegyezték a bizánci trónörökössel, Ioannész Komménosszal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Jó császárné és hitves lett, aki kitűnt elődei közül az államügyekben való jártasságával. Többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Nyolc gyermeke született.
A vagyonra mint az uralkodás eszközére tekintett. Férjével együtt alapította a konstantinápolyi Pantokrator-monostort és a vele egybeépített ötvenágyas kórházat, amely később a középkori Európa és az Arab Birodalom kórházépítései során is mintaképül szolgált. Piroska sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket magyar földről, és soha nem fordított hátat a szülőhazájának. Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.
Piroska latin-magyar eredetű név; jelentése: régi, egykori, tiszteletre méltó.
A szent ábrázolásai: császárnéi öltözetben, koronával, könyvtekerccsel, kereszttel, templommodellel.
