A hét szentje

Amikor Rotterdam közelében, egy halászvároskában megszületett, a plébániatemplomban éppen a Máté-evangélium szenvedéstörténetét énekelték. Ezt később sokan előjelként értelmezték, mert Lidvina felnőttkorában évtizedeken át betegágyban feküdt.
Szüleinek egyetlen leánya volt, gyönyörű kislány. Férjhez akarták adni, de neki más tervei voltak, ezért amikor eladósorba került, határozottan közölte velük: Istennek szentelt, szűzi életet akar élni, és ha akarata ellenére házasságra kényszerítik, kérni fogja Istent, hogy vegye el szépségét, és torzítsa el a testét. Szülei ekkortól fogva nem erőltették a dolgot.
1395–96 telén nagyon beteg lett. Kezdett már jobban lenni, amikor 1396-ban néhány barátnője meghívta, hogy tartson velük korcsolyázni. Mivel még gyenge volt, elesett, és eltört egy bordája. Ettől a naptól kezdve többé nem tudott lábra állni. Állapota egyre rosszabbodott. Az akkori idők egyik leghíresebb orvosát, Godfried ­Sonderdanckot hívták hozzá, ám bevallotta, hogy tehetetlen. Lidvina rémes kínokat állt ki: testén daganatok és nyílt sebek képződtek, jobb szemére megvakult. Gyóntatója, Jan Pot arra buzdította, hogy próbálja meg türelmesen viselni szenvedését, és egyesítse őket Krisztus szenvedéseivel. Lidvina fokról fokra megtanulta, hogyan engedheti át magát Isten akaratának. Végül határozott meggyőződésévé vált: már nem is ő szenved, hanem Krisztus szenved benne.
A nyugati egyházszakadás kora volt ez. Megesett, hogy két, sőt három ember is versengett a pápai méltóságért. John Wycliffe és Husz János fellépéséhez kapcsolódva hitviták és vallásháborúk osztották meg a kereszténységet. Erkölcsi romlás és a vallásosság hanyatlása jellemezte ezeket az időket, a papság körében éppúgy, mint a világiak közt. Lidvina korának egyházáért, embereiért is vezekelt, szenvedett.
Harmincnyolc éven át volt fekvőbeteg. A hagyomány szerint gyakran részesült csodás mennyei vigasztalásban: megjelent neki az őrangyala, a Szűzanya, sőt Krisztus is. Testi fájdalmaihoz lelki kínok is járultak: plébánosa nem adott hitelt annak, hogy kiválasztott, és sok kíváncsiskodó, tapintatlan látogató kereste fel. Közben azonban sokak tanácsadója lett: világiak és papok, előkelő és egyszerű emberek egyaránt sokan felkeresték. Ő pedig nagy empátiával, szeretettel segítette őket. Betegsége harmincnyolcadik évében, 1433 húsvétjának hetében halt meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.