A hét szentje

Leander olyan családból származott, amely négy szentet ajándékozott az egyháznak. Öccse Izidor volt, aki utóda lett Sevilla püspöki székében; bátyja Fulgentius, aki Astigi püspöke volt, nővére pedig Florentina, aki egy női kolostor élén vált szentté.
Leander 549 előtt született Cartagenában; akkoriban kellett apjának, Severianusnak az ariánus nyugati gótok által feldúlt Cartagenából Sevillába menekülnie. Fiatalkoráról csak azt tudjuk, hogy nagyon korán bencés szerzetes lett. Valószínűleg már ekkor hatott Szent Hermenegildre, az ariánus Leovigild nyugati gót király fiára. Hermenegildet és testvérét, Rekkaredet Leovigild társuralkodójává tette Sevilla székhellyel. Amikor Hermenegild felvette a katolikus hitet, Leovigild száműzte Leandert, mert segítette fiát az áttérésben. Her­me­negild ezután nyíltan fellázadt az apja ellen,
és megkezdődött a polgárháború, amelyben mindkét oldal külföldi segítségre akart támaszkodni. Leander Hermenegild megbízásából Konstantinápolyba indult, hogy a katolikus párt számára támogatást keressen. II. Tiberius császárt azonban, mivel háborús viszálykodásba bonyolódott az avarokkal, longobárdokkal és perzsákkal, még Gergely pápai követ, a későbbi Nagy Szent Gergely pápa közbenjárására sem sikerült arra indítani, hogy csapatokat küldjön Hispániába. Csakhamar szívbeli barátság szövődött Leander és Gergely között. Leander ösztönzésére Gergely kommentárt szerkesztett Jób könyvéhez. Hispániába való visszatérése után, 584-ben Leandert Sevilla püspökévé és Andalúzia metropolitájává emelték. Ezzel egy időben véget ért a négyéves polgárháború: Her­me­­negildet foglyul ejtették, száműzték, majd 585-ben kivégezték.
Az arianizmus hispániai diadala azonban rövid ideig tartott. 586-ban meghalt Leovigild; az új király, Rekkared pedig nem folytatta apja valláspolitikáját. Néhány hónappal uralomra lépése után Leander hatására letette a katolikus hitvallást. A katolikus vezetők kezdetben még kételkedtek áttérésének őszinteségében. Gergely intette Leandert: vigyázzon, hogy a jól indult mű jó véget is érjen.
Alig lehet eléggé értékelni részvételét a király és az egész nyugati gót nép megtérésében, amelyet a harmadik toledói zsinaton, 589-ben ünnepélyesen megpecsételtek. Ezen a zsinaton Leander elnökölt.
Amikor 590-ben Nagy Szent Gergelyt pápává választották, Leander írásban gratulált neki, és vitás egyházi kérdésekben hozzá fordult döntésért. Leander kétségtelenül a hispániai egyház legbefolyásosabb személyisége volt a VI. század végén.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..