A herma mélyén
Fotó: Merényi Zita

 

Történelmi jelentőségű esemény, hogy Szent László koponyaereklyéjét megvizsgálták, ennek folytatása e konferencia – fogalmazott köszöntőjében a konferenciát szervező Győri Egyházmegye főpásztora, Veres András. Valóban: másfél évszázaddal korábban Simor János püspök volt az utolsó, aki felnyittatta Magyarország harmadik legjelentősebb történelmi ereklyéjét. 2011-ben az egyházmegye – és Pápai Lajos akkori megyéspüspök – által felkért szakemberek arra volt kíváncsiak, hogy valóban rejtezik-e koponyaereklye a hermában, az teljes koponya vagy csak egy részlet, és leginkább, hogy tényleg a lovagkirályhoz tartozik-e a relikvia. Másfél tucat, a szakma élvonalába tartozó tudós – orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek – vehették akkor kesztyűs kézbe Szent László koponyarészletét.
A Szent László-hermát a XVI. századig őrző Nagyvárad a harmadik legjelentősebb zarándokhely volt a középkorban, csak a bátai Szent Vér-kegyhely és a budaszentlőrinci pálos kolostor előzte meg – derült ki Nemes Gábor előadásából. A Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa a konferencián a herma Nagyváradról Győrbe kerülésének történetét vázolta fel, amelyben Naprághy Demeter játszott kulcsszerepet: a nagyváradi székesegyházat elfoglaló Erdélyi Fejedelemség elől Prágába menekítette az ereklyét, amely vele együtt aztán sok helyen megfordult. Naprághy 1607-es győri püspöki kinevezése után a herma is a városban maradt, mivel a főpásztor végrendeletében a székesegyházra hagyta azt.
Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója a lovagkirály győri képkultuszába nyújtott betekintést. A bárdot tartó harcos, ami a későbbiekben a legjellegzetesebb ábrázolási formája a szentnek, a XV. században önállósodott a középkorban számtalan templomban megjelenített kun vitézzel való csatajelenetből.
Az 1763-as nagy földrengés után kezdődtek el a Szent László-napi körmenetek Győrben, miután Zichy Ferenc püspök a városban körbehordatta a hermát, és a győriek együtt kérték – sikeresen – Szent László közbenjárását a rengés abbamaradásáért. Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának történész docense előadásában rávilágított, hogy ez nem kiindulópontja, hanem megerősödése volt a városban a szent tiszteletének.
A Szent László sírhelyével kapcsolatos közelmúltbeli nagyváradi ásatásokat mutatta be Mihálka Nándor. A Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum régész-muzeológusa elmondta: a lovagkirály a jobb védelmi lehetőségek miatt költöztette Biharról Nagyváradra a püspökséget 1092-ben. A szent király máig felfedezett legrégebbi sírja egy tekintélyes méretű, tizennyolc négyzetméteres kripta, amely négy méter mélyen található a mai járószint alatt. I. László király lengyel vonatkozásairól beszélt előadásában Stanisław Sroka, a krakkói Jagelló Egyetem professzora. Ezek közül a legfontosabb, hogy Lászlónak egy ismeretlen nevű lengyel királylány volt az édesanyja. Gall Anonim lengyel krónikaíró a korabeli magyar feljegyzésekkel ellentétben azt állítja: II. Boleszláv lengyel királynak köszönhette László a trónra kerülését, ugyanakkor arról is ír a krónikás, hogy később László a menekülő Boleszlávot és fiát, Mieszkót is befogadta, sőt Mieszkónak segített trónja visszaszerzésében.
A konferencia második részében következtek a 2011-es koponyaereklye-vizsgálat eredményeit bemutató referátumok. Patonay Lajos, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének laboratóriumvezetője orvosi szempontból mutatta be a legújabb technikát, többek közt paleopa­to­ló­giát, radiológiát felhasználó vizsgálatokat. A koponyáról – feltehetően a korábbi ereklyevételek miatt – hiányzik az alsó állkapocs és a fogak jelentős része, valamint más helyeken is hiányzik egy-egy kisebb darab. Az ereklye egy újabb kis részét és a megmaradt három fogából egyet fel kellett áldozni a legújabb vizsgálatokhoz, melyekből többek közt az is kiderült, hogy Szent László teljesen egészséges volt, amikor elhunyt.
Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László az, akinek a koponyáját őrzi a herma. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezető egyetemi docense elmondta: a koponya tetejének négy részre oszló elszíneződése megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal a régi idők embereinek keze nyomán alakult ki. Ez erős bizonyíték arra, hogy az eredeti ereklyét őrizték meg hosszú évszázadokon át. Ugyancsak Szent László személyére utal az, hogy egy negyvenöt-ötvenöt év közötti, hi­per­masz­kulin jegyeket mutató férfi koponyáját őrzi a herma.
Kustár Ágnes antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának osztályvezetője Szent László plasztikus, azaz szoborszerű arcrekonstrukcióját mutatta be. A herma szakrális, szimbolikus ábrázolása mellett megszületett egy László király hétköznapi arcát egészen jól megmutató rekonstrukció.
Készült egy másik, grafikus arcrekonstrukció is, amiről már Kőnig Frigyes tanszékvezető, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rector emeritusa beszélt. Kollégáival a plasztikus arcrekonstrukcióhoz sokban hasonlító, de kevésbé a befejezettség érzetét keltő, kétdimenziós arcképet hoztak létre. A képzőművész hangsúlyozta is: lehet, hogy ezek a rekonstrukciók közelebb állnak a király igazi arcvonásaihoz, mégis ha valaki Szent Lászlóra gondol, a hermára gondol – ez égett bele a tudatunkba, és ezen a képen nem is szabad változtatni.
A holisztikus szemléletet megcélzó ritka tudományos vizsgálat eredményeiről ismeretterjesztő kötet is megjelent Szent király, lovagkirály címmel. Ezt és a Szent László – arcvonások című dokumentumfilmet is bemutatták a konferencián. Utóbbi tömören és élvezetesen ismerteti egyrészt a lovagkirály kultuszát, másrészt a hat éve elkezdődött, de még hosszú időre kutatási anyagot szolgáltató tudományos vizsgálat eddigi eredményeit is a néző elé tárja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..