A hagyományos értékekért

A tanácskozás témája ez volt: A délkelet-európai országok katolikus kisebbségeinek jogai és kötelességei. „Jóllehet egyházaink kisebbségben vannak ezekben az országokban, tudjuk, hogy szerény lelkipásztori szolgálatunk hozzájárul társadalmaink közjavához” – nyilatkozta Kósa püspök, és hozzátette: „a romániai püspökökkel együtt tett ad limina látogatásom másnapján a Szentatya további feladatot bízott ránk. Azt kívánta, hogy iskolák alapításával törekedjünk a keresztény értékek megismertetésére a fiatalok körében.” Kilenc ország püspöki konferenciájának elnökei vettek részt a találkozón: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Görögország, Moldova, Románia, Törökország és a Szent Cirill és Metód nevét viselő nemzetközi püspöki konferencia elnöke. Részt vett a tanácskozáson Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, Francisco-Javier Lozano érsek, apostoli nuncius, valamint Aldo Giordano érsek, a Szentszék Európa Tanács-beli állandó megfigyelője. Vinko Puljic szarajevói bíboros érsek rámutatott, a CCEE tavaly októberi párizsi plenáris ülése után most ismét az egyház és az állam viszonya a találkozó témája. Elemezték a szóban forgó országok által biztosított kisebbségi jogokat, de a katolikus kisebbség kötelességeit is. „Háborúk, nélkülözések és a totalitarizmus különböző formái után most az ellenőrizetlen szekularizáció hat társadalmainkban. Sok család új problémaként találkozott a munkanélküliséggel, elvándorlással, alkoholizmussal, kábítószerezéssel és az abortusszal. Az egyháznak erősítenie kell népeink hagyományos értékeit.” A megbeszéléseken kívül a helyi egyházi intézményeket is meglátogatták a főpásztorok. A„Gondoskodás Házában” például napi száz adag ételt osztanak ki a rászorulóknak, de van benne óvoda és diákotthon is. A környékbeli Stauceni plébániáján óvodát és menhelyet működtetnek. A Regina Pacis (Béke Királynője) Alapítvány utcagyerekeknek tart fenn menhelyet, ahol taníttatásuk, hitbeli nevelésük is biztosított. Természetesen szentmisék bemutatása és közös imák is gazdagították a programot. Kósa Antal püspök a SIR olasz katolikus hírügynökségnek adott nyilatkozatában bemutatta a helyi egyház helyzetét is. „Moldovában a katolikusok a népesség egy százalékát teszik ki. Mégis nagy esélyt kapott Istentől. A lelkipásztori tevékenység hatékonysága a pap alázatosságától és szerénységétől, a lelkipásztor hiteles személyiségétől függ. Az egyház igyekszik szorgalmasan vetni, de az aratást valószínűleg csak későbbi pásztorok végzik majd.” Február 26-án Vlad Filat moldovai miniszterelnök fogadta a délkelet-európai püspöki konferenciák képviselőit. Világosan hangot adott együttműködési készségének. „Tudatában vagyunk munkájuknak, és reméljük, hogy az egyház támogatja az ország népének képzését, amely az új társadalmat a legjobb erkölcsi alapokra építi” – mondta a kormányfő. Moldova számos problémával küzd, amelyek fő oka az erkölcsi válság. Ezért a problémák gyökeréhez kell visszatérnünk. Csak akkor tudunk előrehaladni, ha ismerjük múltunkat. Az egyháznak döntő szerepet kell játszania abban a folyamatban, amely Moldovát Európa felé közelíti – hangoztatta Vlad Filat. Kósa Antal püspök a miniszterelnök előtt ismételten leszögezte: az egyház elkötelezte magát a moldovai nép érdekében. Struktúrái révén továbbra is mindent megtesz, hogy hozzájáruljon a szociális hiányosságok leküzdéséhez. Francisco-Javier Lozano érsek, a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa átadta a miniszterelnöknek a Szentatya üdvözletét, és biztosította az ország népét a katolikus egyház közelségéről. A Szentszék támogatja a nemzetet a teljes európai integráció útján. A találkozó során Vinko Puljic bíboros emlékeztetett a vallás- és lelkiismereti szabadság jelentőségére. Ahol a politikusok arra törekszenek, hogy előmozdítsák ezeket a szabadságokat, ott az egyház támogatja őket jó kezdeményezéseikben – tette hozzá a szarajevói bíboros érsek. Kósa Antal püspök a Vatikáni Rádiónak adott olasz nyelvű interjújában arról számolt be, hogy a püspökök nyíltan elmondták sajátos problémáikat, amelyek valójában gyakran hasonlóak. „Mi nem azért gyűltünk össze, hogy megoldjuk a problémákat, hanem hogy megosszuk azokat egymással, hogy közösen imádkozzunk, valamint felhívjuk a közvélemény figyelmét arra, mi is létezünk, és a legjobban akarjuk végezni munkánkat. Az egyik püspök rámutatott: nem kellene kisebbségben éreznünk magunkat. El kell várni a többiektől, hogy ugyanolyan állampolgárnak tekintsenek bennünket, mint mindenki mást.” A püspök azt is elmondta, hogy az országban nem élnek magyar közösségek, mindössze két görög katolikus személyt ismer, akik Kárpátaljáról telepedtek át Moldovába.