Fotó: Lambert Attila
A lelkinap mottója így hangzott: Új utakon a Szentlélekkel – „Újjáteremtek mindent!” (Jel 21,5)
A nap fő előadója Hodász András, a Budapesti Karizmatikus Személyi Plébánia plébániai kormányzója volt, aki Isten szentjeiként köszöntötte az ország minden tájáról és a határon túlról érkezett egybegyűlteket. Arra kérte őket, szüntelenül imádkozzanak azokért, akik először vannak itt, és nem tudják, „ki ez a sok bolond” ebben a csarnokban, s azokért is, akik már évek óta hisznek, de esetleg megfáradtak a hitükben.
András atya előadása előtt a Katolikus Shalom Közösség egy oratóriumszerű színpadi játékot adott elő, amelynek központi alakja szóba áll a sátánnal, majd sokáig nem tud szabadulni tőle, végül Krisztus kegyelméből sikerül neki. Hodász András hangsúlyozta: láttuk, hogy Jézus megszólít valakit, aki nem tudja, hogy rabszolgaságban él, de ő ráébreszti erre, és kiszabadítja.
Hodász András rávilágított: Istennel találkozni csak a pusztában lehet. Sokan elhiszik, hogy az igazi örömök helyett elegendőek a hétköznapi, gagyi örömök. Azok a testvérek azonban, akik átélték már, tudják, hogy semmihez sem fogható boldogság megtapasztalni Isten jelenlétét – mutatott rá Hodász András.
– Rendszerint elhatározzuk, hogy megváltoztatjuk az életünket, de majd csak holnap. Ma még utoljára jól teletömjük magunkat Nutellával, elmegyünk egy találkára. És a holnap soha nem jön el. Pedig a gonosszal nem köthetünk kompromisszumot, az icipici bűn is rabszolgává tesz bennünket. Isten viszont a legteljesebb szabadságra hív minket.
A keresztény vallás arra int, légy jó, és kerüld a bűnt. Mi van azonban, ha arcul csap az élet, és nem tudok jó lenni? Ha hiába gyónom meg százszor is, újra és újra elbukok? – tette föl a kérdést az előadó. Válasza szerint ez általános emberi tapasztalat.
Ne essünk ilyenkor pánikba. Nagyon fontos tudatosítanunk, hogy botladozó emberek vagyunk. A megoldás az, ha szembenézünk a gyengeségeinkkel, életünk nehézségeivel, és Isten kezébe helyezzük ezeket, aki irgalmas szeretetével átölel minket – hangsúlyozta Hodász András.
Az előadó beszélt arról is, hogyan különböztethetjük meg, hogy a Szentlélek vagy a gonosz szólít-e meg minket. – Ha a hang bűnre hív, az soha nem lehet a Szentlélek szava. Az sem, ami ellentmond a Biblia vagy az Egyház tanításának. Isten hangja mindig békével, bátorítóan, csöndesen érkezik. Ha megismerjük az ő nyelvét, akkor eljutunk Kánaánba, az Ígéret földjére, megtanuljuk, mi az igazi, hívő élet s az Istennel megélt, élő kapcsolat – fejezte be nagy sikerű előadását Hodász András.
A lelkinap zárásaként koncelebrált szentmisét mutatott be Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, aki maga is tagja a karizmatikus mozgalomnak.
A főpásztor kifejtette: ha van ereje bevallani a gyengeségét, akkor még a vámos is megigazulva térhet haza, ahogyan Jézus mondta a példabeszédében.
Szabadulásunknak nagyon nagy ára volt, Istennek kellett meghalnia érte – hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta beszédét: hosszútávfutóként kell célba érnünk. Szent Pálhoz hasonlóan kell végigfutnunk a pályát, ami nem könnyű. Ám ha valóban rászánjuk magunkat erre, akkor Isten segít, elhalmoz bennünket a kegyelmével, még ha közben a kereszt útját kell is végigjárnunk.
A nap folyamán volt közbenjárás, gyóntatás, szentségimádás, tanúságtételek hangzottak el, lelki és testi gyógyulások történtek. Csiszér László zenekara ifjú zenészekkel kiegészülve végzett zenei szolgálatot.
