A délkelet-európai püspökök Szent Pál nyomában

Szent Pál apostol születésének második millenniuma alkalmából Törökországban tartották március 3-tól 8-ig a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeinek kilencedik találkozóját, melynek témája a „keresztény identitás egy többkultúrájú és többnemzetiségű világban” volt.

Dimitriosz Szalachasz görögországi exarcha megállapította, hogy a globalizáció, a laicizmus, a szekularizmus jelenléte kihívás mind az ortodox, mind a katolikus hívek számára. Az ortodox egyház már nem gyakorol olyan erkölcsi hatást az emberekre, mint a múltban.

A görögországi katolikus egyház mai arculatát a tömeges bevándorlás alakította, a görög hívek mellett jelen vannak már iraki káldok, Ukrajnából, Romániából és a Fülöp-szigetekről érkezett latin, illetve keleti rítusú hívek, valamint Albániából, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Moldáviából, továbbá afrikai és latin-amerikai országokból jött katolikusok.

Kósa Antal (Anton Cosa) kisinyovi püspök felszólalásában rámutatott, hogy Moldáviában a keresztény önazonosságot még ma is a múlt ateista öröksége terheli. A fogyasztói szemlélet főleg a fiatalok körében bomlasztja a törékeny társadalmi rendet. Az ateizmushoz egy jellegzetesen kelet-európai laicizmus társul, amelyet nem a szolidaritás vagy a társadalmi igazságosság, hanem az énközpontúság, a korlátlan individualizmus, a hatalom illúziója jellemez. A katolikus hívek a lakosság mindössze fél százalékát teszik ki; a kisebbségben élő helyi egyház lelkipásztori és karitatív szolgálatával kitartóan küzd az ideológiai és kulturális korlátok felszámolásáért; ám az emberek nehezen értik meg a lelkipásztorok feladatát.

Cornel Damian bukaresti segédpüspök felszólalásában arra mutatott rá, hogy a kommunista rezsim összeomlása nem vezetett egyértelműen szabad állam és egészséges társadalom létrejöttéhez; a múlt ideológiai rendszerével való szakítás nagy űrt hagyott maga után. A társadalom minden szintjét mélyen átitatja a korrupció. Nagyon sok ember teljes kiszolgáltatottságban él, és nem tudja megvédeni magát. A kérdés az, hogy az egyház hogyan válaszolhat az új kihívásokra, és hogyan tudja orvosolni a posztkommunista társadalmakban keletkezett sebeket – mondta a segédpüspök. A missziós lelkipásztori szolgálatban minden kereszténynek szerepe van. Az a célunk, hogy plébániáinkon kiépítsük a családok, a hívek egymást segítő közösségét, hálózatát. – A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, Josip Bozanic bíboros, a szervezet alelnöke és Aldo Giordano, a Szentszék állandó megfigyelője. Március 7-én megbeszélést folytattak I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával. A résztvevők elzarándokoltak több, Szent Pál emlékét őrző helyre is, többek között Tarzuszba és Antiochiába. A találkozó lezárásaként Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az isztambuli székesegyházban.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .