Mivel azonban Libanon Szíriával és Izraellel határos, életére nem maradhatott hatás nélkül a zsidó-muzulmán konfliktus.
A negyedik izraeli-arab háború után két évvel, 1975 és 1990 között Libanon polgárháború színterévé vált. A keresztények és muzulmánok korábbi egyensúlya ennek következtében megváltozott. Ma a lakosság ötvenkilenc százaléka különböző muzulmán irányzatokhoz tartozik, harminckilenc százaléka pedig különböző szertartású keresztény.
Különleges az ország demokratikus államberendezkedése. A hatalommegosztás máig érvényes XX. századi rendje szerint a parlamentnek az államelnököt a maronita keresztény politikusok közül kell választania, a miniszterelnököt a szunnita muzulmánok, a parlament elnökét pedig a síita muzulmánok közül.
Raï bíboros az egész Közel-Kelet békéjéért aggódik, amikor Libanon alkotmányos rendjéért és a nemzeti megbékélésért emel szót.
