Fotó: Merényi Zita
Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember igazgató-főszerkesztője a megjelenteket köszöntve felidézte, hogy másfél évvel ezelőtt ugyanitt tartották a bemutatóját a Gyermekáldás természetesen című könyvnek, a napokban pedig konferenciát is rendeztek e témában. Elmondható tehát, hogy az életvédelem terén jelentős előrelépés történt az utóbbi időben. A Szent István-bazilika homlokzatán olvasható Jézus kijelentése: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.” Mindazok, akik hozzájárultak ennek a könyvnek a megjelenéséhez, azt a Jézus Krisztust követik, aki a nagybetűvel jelölt Élet. Napjainkban az élet védelemre szorul, a legkisebbtől a legidősebbig, a megfogant élettől egészen addig, amíg a Jóisten visszahívja teremtményét.
A kötetet Veres András püspök mutatta be, aki a hazai életvédelem egyik legelkötelezettebb híve. A főpásztor hiánypótlónak, egyedülállónak nevezte Grzegorz Górny könyvét, amelyet a szerző egy film alapján írt, szakszerűen, ugyanakkor közérthető újságírói nyelvezetet használva.
A püspöki konferencia elnöke elmondta, hogy erkölcsteológiát tanult, de nem találkozott még olyan könyvvel, amely ilyen érzékletesen írta volna le a kötetben ismertetett orvosi beavatkozásokat. A püspököt az első oldalak olyannyira felkavarták, hogy le kellett tennie a könyvet, csak szakaszonként tudta végigolvasni. A szerzőt nagyon következetes erkölcsi szemlélet jellemzi. A középpontban mindvégig jelen van a hippokratészi esküre támaszkodó életvédelmi szempont. Grzegorz Górny csupán néhány orvosi, bioetikai kérdést tárgyal, de azok a legáltalánosabbak, a leggyakrabban előfordulók. A könyv óriási erénye, hogy a világ minden tájáról bemutat példákat, megszólaltat orvosokat, így sokféle szemléletmód jelenik meg benne. A szerző nem fél a más erkölcsi alapokon állók véleményének ismertetésétől sem; a keresztény értékrendet más világnézetű emberek szemléletével szembesíti.
Veres András emlékeztetett arra, hogy sokan túlzásnak tartották, amikor Szent II. János Pál pápa 1995-ben megjelent, Evangelium vitae kezdetű enciklikájában úgy jellemezte korunkat, hogy az a halál kultúráját terjeszti. Aki elolvassa Grzegorz Górny könyvét, egyetért majd a pápa állításával. Feketén-fehéren szembesülünk azzal, mennyi kegyetlen gyilkosság történik napról napra kórházainkban, akár a magzati élettel, akár az időskorral, az eutanáziával kapcsolatban. Az a legmegdöbbentőbb, hogy egyesek mindezt a fejlődés jelének tekintik.
A főpásztor elmesélte, hogy a közelmúltban beszélgetett két, szülész-nőgyógyásznak készülő, végzős orvostanhallgató hölggyel. Megkérdezte tőlük, részt vettek-e már abortuszon. Természetesen, hangzott a válasz, különben nem kaphatnának diplomát. Veres püspököt ez nagyon elgondolkoztatta: a XXI. században vallásos orvostanhallgatóknak nem okoz gondot az, hogy az abortuszon nemcsak jelen vannak, hanem közreműködnek benne, mert ez szükséges a diploma megszerzéséhez.
Az MKPK elnöke egyértelműen leszögezte: mindazok az orvosi beavatkozások, amelyekről a kötetben olvashatunk, az emberi élet ellen elkövetett legsúlyosabb vétkek. Nem beszélhetünk bűncselekményekről, mert napjainkban a törvény ezeket a cselekedeteket sajnos nem bünteti; erkölcsi értelemben azonban súlyos bűnökről van szó, az emberi élet kioltásáról. Mindezek ellenére a főpásztor, Szent Ágostonhoz hasonlóan, a bűnt kárhoztatja, és nem a bűnöst.
A bűnösnek van lehetősége a megtérésre, pláne ha nincs tisztában azzal, amit tesz. A bűnt azonban akkor is a nevén kell nevezni – hangsúlyozta Veres András. – Szomorú, hogy mindez társadalmi szinten elfogadottá vált. A törvényeknek védeniük kellene az emberi életet, a fogantatástól a természetes befejezéséig. Éppen ezért minden törvényhozó felelős a meghozott törvényekért, amelyeknek erősíteniük kellene az emberek erkölcsi tudatát. Sajnos sok embertársunk úgy gondolkodik, hogy ha valamit a törvény nem tilt, akkor az erkölcsileg jó. Holott a törvények számos olyan cselekedetet engednek meg, ami nem helyes. A könyv a súlyos társadalmi következményekre is rávilágít. Az abortusz nemcsak a szülőknek, hanem az abortált gyermekek testvéreinek is lelki válságot okozhat, nem beszélve az orvosokról, az asszisztensekről. Ahol a halál kultúrája győzedelmeskedhet, ott az egész társadalom súlyos válságba kerülhet – figyelmeztetett a püspök. Hozzátette: minél több ilyen könyvre van szükségünk, amely segít a tudatlanság legyőzésében, az erkölcsi értékekben való növekedésben.
A főpásztor méltatta a Magyar Kurírt, mivel rövid időn belül ez már a második olyan kiadványa, amely az életvédelemmel foglalkozik. A píszí (politikai korrektség) világában ehhez bátorságra van szükség. A püspöki konferencia elnöke hozzátette: el is várják a keresztény kiadóktól ezt a bátorságot, mert gyakran a keresztényeket is szembesíteni kell cselekedeteik súlyával, aminek nincsenek tudatában. Ugyanakkor minden keresztény kiadónak megvan a felelőssége abban, hogy a keresztény értékrendet igyekezzen szélesebb körben ismertté tenni.
A könyvbemutatón jelen volt Grzegorz Górny is, a könyv lengyel szerzője, riporter, esszéista, publicista, dokumentumfilm-rendező. Harminc könyve jelent meg eddig, több magyarul is. Felesége, Angelika Korszyńska-Górny kárpátaljai magyar, a legjelentősebb lengyel keresztény rockegyüttes, a 2Tm2,3 énekese. Öt gyermekük van. A szerző elmondta, nagyon fontos számára, hogy a hit és a tudomány egyensúlyában beszéljen az életvédelemről. Nemcsak a vallásos, hanem a témáról józanul gondolkozó valamennyi emberhez szeretne szólni.
Kezdetben filmeket készített az abortuszról és az eutanáziáról; ezek a munkái képezik az alapját a most megjelent könyvének. Az eutanáziáról szóló, Öngyilkosság saját kívánalomra? című filmje Lengyelországban elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját. A film Hollandiában játszódik; a rendező itt találkozott a kriptonázia jelenségével, azzal, amikor a beteg tudta nélkül hajtanak végre rajta eutanáziát. Egy lengyel orvos, Zbigniew Żylicz évekig dolgozott egy hollandiai kórházban. Egy alkalommal, amikor visszatért a szabadságáról, meglepve tapasztalta, hogy az egyik betege, aki nem volt rossz állapotban, meghalt. Érdeklődésére a kollégái közölték vele, eutanáziát hajtottak végre rajta, mert szükség volt az ágyára a következő beteg számára. Żylicz doktort annyira megrázta mindez, hogy felmondott, és létrehozta az első hospice-t Hollandiában. Grzegorz Górny megkérdezte egy orvostól, hogy a kriptonázia az eutanázia téves változata-e. Azt a választ kapta: ellenkezőleg, a kriptonázia az eutanázia logikus következménye, mert ha azt gondoltuk, hogy az eutanázia az ember érdekében végzett jó cselekedet, akkor nem foszthatjuk meg a beteget ettől abban az esetben sem, ha ezt ő nem akarja.
A könyv szerzője az abortuszról is készített filmet, amelyet tíz országban mutattak be. Megrázó megtéréstörténeteket gyűjtött terhességmegszakítást végző orvosok körében. Megismert például egy szerb orvost, aki 60 ezer abortuszt hajtott végre. Az ő története magyarul is megjelent Emberek a halál völgyében címmel.
Grzegorz Górny hangsúlyozta, könyvében nem hivatkozik vallásos érvekre, mert bár a látszat az, hogy az életvédelem a vallásos és az ateista emberek között zajló konfliktus, ez nem így van; a kérdés az egész társadalmat érinti. Példaként említette, hogy amikor 1982-ben népszavazást indítottak az abortuszról, a híres olasz ateista gondolkodó, Norberto Bobbio is ellenezte a terhességmegszakítást, arra hivatkozva, hogy a „Ne ölj!” parancsa nem lehet csupán a vallásos emberek monopóliuma. A 90-es években Giuliano Amato olasz szocialista miniszterelnök is felszólalt az abortusz ellen. Kezdeményezte a terhességmegszakítás betiltását, mivel a baloldal ethoszából egyenesen következik a gyengék, a kiszolgáltatottak védelme, és az anyaméhben megfogant gyermek pontosan ide tartozik. 2007-ben Giuliano Ferrara, az Il Foglio című olasz napilap főszerkesztője az ENSZ-hez írt levelében követelte az abortusz betiltását, mivel a tudomány bebizonyította, hogy az emberi élet a fogantatás pillanatában kezdődik.
A lengyel író felhívta a figyelmet arra, hogy az USA-ban, Franciaországban, Németországban az abortusztörvények elismerik az anyaméhben fejlődő gyermek védelmét, de csak egy bizonyos pontig. A vita tárgya nem az, hogy élettel van-e dolgunk a magzat esetében, hanem arról, hogy megilleti-e őt a jogi védelem.
Grzegorz Górny végezetül elmondta, könyvében azt szerette volna bemutatni, hogy a „Ne ölj!” parancsa nem csak a kereszténységre, hanem az egész emberiségre vonatkozik; az életet védelem illeti meg a fogantatástól kezdve a természetes befejezéséig.
A könyvbemutatón, amely dedikációval zárult, a szerző szavait Schaffler Ágnes tolmácsolta. A kötetet Koncz Éva fordította.
A Gyilkosság és orvostudomány című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerda 10–18 óráig), illetve megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
