A Bräuer-mise „feltámasztása”

A templom régi kottatárának átvizsgálása nyomán feltárult a közel félezer kottából álló gazdag repertoár, melyből a kórus ‒ a Zeneakadémiai Doktoranduszbérleti Hangversenyek keretében ‒ még abban az évben bemutatott néhány kisebb motettát. 2009-ben egy nagyobb szabású zenemű, Bräuer Ferenc B-dúr miséjének előadását tűzték ki célul.
Bräuer Ferenc korának jeles személyisége volt. Kapcsolatban állt az akkori kulturális élet nagy alakjaival, így Liszttel és Erkellel is. Szerepe volt nemzeti himnuszunk zenéjének kiválasztásában: Vörösmarty Mihály mellett tagja volt a Kölcsey Hymnus című költeményének megzenésítésére 1844-ben kiírt pályázat bírálóbizottságának. Az 1840-ben megnyílt Pest-Budai Hangászegyesületi Zenede (a későbbi Nemzeti Zenede, a mai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola) aligazgatói tisztségét haláláig viselte. Európai kapcsolatai (Bécsben Mozart tanítványának, Johann Nepomuk Hummelnek volt a növendéke; együttműködött a Pozsonyi Egyházi Zeneegylettel) művelt, széles látókörű zenésznek mutatják.

Bräuer 1839-ben kapta meg a Pest egyházzenei központjának számító belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom karnagyi állását, amit haláláig ellátott. Zeneszerzőként új művekkel gazdagította a templom ének- és zenekarának repertoárját. Több évtizedes karnagyi tevékenysége alatt a templomi zene fellendítésére jelentős anyagi áldozatokat is hozott. Működése nyomán Pest főtemplomában változatos, igényes és magas színvonalú egyházzene bontakozott ki. Előadásaival egy, a korabeli európai zenei ízlést követő repertoárt honosított meg a templom nagymiséin, mellyel Pest lakosságának zenei művelődését, ízlésének fejlődését is előmozdította. Kortársainak is lehetőséget adott arra, hogy jó előadásban szólalhassanak meg műveik ‒ ezáltal ösztönözve a magyar egyházzenei termés mennyiségi és színvonalbeli fejlődését.

Bräuer Ferenc B-dúr miséjét kifejezetten a templom együttese számára, liturgikus használatra írta. Keletkezésének időpontja ismeretlen, azonban korabeli előadásáról több adat is van, ugyanis a templom kottatárában fennmaradtak a mise eredeti kéziratos szólamkottái, melyeken néhány XIX. századi előadás dátuma olvasható (például:1865 Húsvétvasárnap). E mű egy jó képességű, biztos technikájú, az európai zenei köznyelvet hibátlanul beszélő klasszicista zeneszerzőről vall. Amíg Bräuer egyházi műveiben a bécsi klasszikus tradíciót követte, világi műveiben a magyar műzene megteremtésén fáradozott. Kompozíciói közül az 1830-as években több nyomtatásban is megjelent bécsi, illetve pesti kiadóknál. A B-dúr mise közkinccsé tétele érdekében modern kottagrafikájú partitúra és szólamanyag készül a fennmaradt autográf kéziratos partitúra és a kéziratos szólamkották alapján.

Június 21-én a belvárosi főplébánia-templomban a 10 órai latin nyelvű nagymisén ‒ amelyet Szabó Géza kanonok celebrál ‒ a B-dúr mise újkori bemutatója mellett felhangzik még Bräuer utódjának, Engesser Mátyásnak (1812‒1885) Benedictus sit Deus című kórusműve is. Engesser fontos szerepet játszott a fővárosi kórusélet fejlesztésében: 1870-ben feleségével megalapította a Liszt-egylet nevű női kart, mely néhány év alatt vegyes karrá bővülve számos Liszt-mű bemutatóján énekelt. Liszt mindig nagy megelégedéssel szólt róluk, Engessert pedig ‒ szakmai kapcsolatuk mellett ‒ személyes jó barátjaként tartotta számon. Neki ajánlotta például a Férfikari misét és a Via Crucist…

A templom zenei múltjának folyamatos feltárása, értékeinek megszólaltatása kiegészíti az elődök nyomán heti rendszerességgel működő plébániai kórusnak és vezetőjének, Virágh András orgonaművész, karnagynak a tevékenységét, és közös vállalkozásokra is lehetőséget teremt. A maga nemében páratlan zenei program méltán számíthat mind a hívők, mind pedig a zenetörténészek érdeklődésére. Az Oberrecht Ádám vezényelte Musica Divina Kamarakórus és a Budapesti Egyetemi Zenekar nemes feladatot lát el, hiszen a XIX. századi magyar egyházzene új életre keltésén túl kulturális életünk színesítéséhez is hozzájárulnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.