Erdő Péter bíboros ünnepi szentbeszéde elején kiemelte: hálaadásra gyűltek össze. Hálát adnak azokért az eseményekért, amelyek a szolidáris szeretet, a menekülők befogadása és a falak leomlása révén egy egész nemzedék élményvilágát meghatározták. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a zugligeti hívek huszonöt évvel ezelőtt észrevették azoknak a szükségét, akiket vonzott a szabadság vágya.
Magyarul és németül elmondott szentbeszédében a bíboros a szentmise olvasmánya, Izajás könyve (25,1-5) köré fűzte gondolatait.
A keletnémet menekültek huszonöt évvel ezelőtti befogadására emlékező szentmisén Erdő Péter bíboros hangsúlyozta, hogy a szabadság keresztény hitünk fényében nyeri el valódi értelmét, s ad lehetőséget képességeink kibontakoztatására és arra, hogy higgyünk és szeressünk. Hozzátette: joggal kérdezzük meg magunktól, hogyan éltünk a szabadsággal, milyen értékekkel gazdagodott általunk a társadalom.
„Az erős népek áldanak, s a hatalmas nemzetek városai félik a neved” – idézte Erdő Péter Izajás könyvének megállapítását. Isten gondviselése a történelem során nemegyszer megtörte az elbizakodott hatalmasok erejét, de a fennmaradt népeknek sem szabad megfeledkezniük az Istennel való kapcsolatukról. „Ma is át kell éreznünk, hogy hódolattal tartozunk a történelem Urának. (…) Az Istentől való elrugaszkodás, a kapcsolatok megszakításának szabadsága nagy kísértés a mai ember számára is” – figyelmeztetett a főpásztor. Minden embernek és a világnak is éltető eleme az Istenhez fűződő kapcsolat. Ezért mondja Izajás próféta, hogy az erős népek félik Isten nevét.
A bíboros végül felhívta a figyelmet minden ember felelősségére: „Itt áll hát előttünk a feladat: észrevenni, mit tehet ma a szolidáris szeretet. Figyelni Istenre, keresni az ő arcát, keresni az akaratát, és figyelni egymásra. Akár itt, Európában is, Keleten és Nyugaton, törekedni arra, hogy megértsük más emberek, más népek helyzetét. Észrevenni azt is, ha az, amit sikernek élünk meg, valahol valaki másnak esetleg kárt okoz. Ha ezzel a tisztelettel és szeretettel éljük az életünket, akkor ma is körülvesz bennünket Isten védelmező gondviselése, amely életet, célt és távlatot ad az egész emberiségnek.”
A szentmise után átadták a Befogadás-emlékdíjat és a szentatya áldását a keletnémet menekültek befogadásában kiemelkedő szerepet vállalt segítőknek. Az emlékdíj Rieger Tibor szobrászművész kisplasztikája, a szeretetszolgálat központjában álló Befogadás-emlékmű kicsinyített másolata. Végül megkoszorúzták a templom külső falán a menekültek befogadásának emléket állító magyar és német nyelvű emléktáblát.
Fotó: Sánta Balázs
