A sport küzdelmet jelent, sokszor azt látjuk, már nem is ellenfelek, hanem ellenségek állnak szemben egymással. Miben látja a sport, jelen esetben a labdarúgás erkölcsi tartalmát?
– Az igazi sport számos értékre nevel. Közhelynek számít, hogy ma már a futball inkább üzlet, mint sport. Nem biztos, hogy baj az üzleti szempont, de ezzel együtt meg kell maradnia a sportnak, azon belül pedig a játéknak. S ha játék marad, akkor számos értéket mutathat fel: a szolidaritást, az akaraterőt, a lelkierőt, a győzelem elviselését úgy, hogy ne szálljon a győztes fejébe a dicsőség, a kudarc elviselését, az érzelmek, sokszor az indulatok kezelését.
A sportban a legnagyobb erőfeszítést gyakran nem is az ellenfél, hanem önmagunk legyőzése jelenti.
– Az embernek minden körülmények között uralnia kell önmagát, kordában kell tartania az indulatait. Hány olyan jelenetet látunk a labdarúgópályákon, amelyek elfogadhatatlanok, méltatlanok a játékhoz, amikor a játékosok képtelenek ellenőrzés alatt tartani önmagukat.
Melyik csapatnak szurkol a küzdelmek során?
– A latin labdarúgást szeretem, az olasz és a spanyol futballt. Ha valakinek drukkolnom kellene, elsősorban ennek a két országnak.
Az EB-csapatok tagjai közül kit tudna kiemelkedő kapusként megnevezni?
– Úgy vagyunk a kapusokkal is, mint a politikusokkal. Manapság Európában kevés köztük a karizmatikus egyéniség. Sok jó kapus őrzi a hálót, de igazán kimagasló egyéniséget nem tudnék megnevezni.
A magyar válogatott régóta nem jutott ki az Európa-bajnokságra. Miben látja ennek az okát?
– Elsősorban abban a közegben, amelyben manapság a futball él Magyarországon, s abban a szemléletben, amely áthatja. Számos szakmai kérdés is fölmerül, de ezek kevésbé lényegesek, mert jó szándékkal könnyen lehetne javítani rajtuk. Sajnos a közeg bomlasztó…
Mit értsünk ezen?
– Az erkölcstelenség minden formáját, a korrupció különböző, akár árnyaltabb megnyilvánulásait; amikor nem az értékre, a játékra, hanem pusztán az üzletre fordítják a figyelmet, és sokszor nem is a becsületes üzlet szempontjai kerekednek felül.
Miben ragadható meg a sport – tehát a játék – lényege?
– Az igazi sport transzcendentális élményt ad. Ahogyan az igazi művészet, úgy az igazi sport is közelebb visz Istenhez. A sport lényege ugyanis, hogy általa jobbá váljék az ember. A sport – a kifejezés tágabb, legnemesebb értelmében – mindenkinek szükséges az egészségéhez, s ezen belül adja meg a játék a transzcendentális élményt. Az emberi személy egységes, testi, szellemi és lelki oldala van. Az egész ember egészségéhez járulhat hozzá a sport is, de negatív velejárói nélkül, mint például a dopping.
Mikor billen át a sport, amikor már nem az ember teljes egészségét szolgálja?
– Amikor öncélúvá válik, s már nem a személy említett érdeke kerekedik felül, hanem a sporton, a játékon kívüli szempontok uralkodnak el.
Az EB transzcendentális élményt adó sportesemény lesz-e?
– Azok számára, akik megfelelő lelki és erkölcsi vevőkészülékkel rendelkeznek, bizonyára.
