A szentmise előtt Virágh András adott orgonakoncertet, a kétszáz évvel ezelőtt született Liszt Ferenc emléke előtt tisztelegve, majd Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket.
A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós elnökséget Magyarországtól Lengyelország veszi át, vagyis két kelet-közép-európai nemzet követi egymást ebben a funkcióban. Erdő Péter szerint Közép– és Kelet–Európa népei, sajátosan pedig az ott élő keresztények olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket megoszthatnak nyugaton élő testvéreikkel. Emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus idején egész generációk távolodtak el a hittől. Csak a személyes bűnéért lehet az ember felelős, kollektív erkölcsi felelősség nincs. A keresztény ember köteles megbocsátani. Ha bűnt követett el, köteles bocsánatot kérni mindenekelőtt Istentől, de ha lehetséges, azoktól is, akiknek kárt okozott. Csakis Isten bocsánata engedheti el bűneinket – hangsúlyozta a főpásztor. Megjegyezte azt is, hogy az egyház tagjainak minden egyéni bűne „megsebzi az egyház tanúságtételét, csorbítja a szeplőtelen tisztaságot”. „Azon a damaszkuszi úton, amelyen húsz éve a mi vidékünkön igen sokan jártak, ma már nincs akkora tolongás. Hiszen manapság a vallási hovatartozásnak már kevesebb jelentősége van a történelmi, politikai önigazolás folyamatában.” Ez a változás – tette hozzá – az iskolai hittanra járók statisztikáján is lemérhető. Közvetlenül a rendszerváltozás után hirtelen nagyot emelkedett a részvétel, az azt követő években fokozatosan csökkent, és „mostanra megállapodni látszik egy szerényebb színvonalon”.
