Minden nyáron zarándokok milliói érkeznek Međugorjéba a békének és az imádságnak azt a különleges légkörét keresve, amelyet ez a Bosznia-Hercegovina dombjai között fekvő település kínál mindazoknak, akik egy erőteljes hitélményt szeretnének megtapasztalni. Május óta, amikor megszűnt a papok és a püspökök számára a međugorjei zarándoklatok szervezésének tilalma, az ideérkező hívek száma tovább növekedett. Ahogy a neves vendégeké is. Idén nyáron a Križevac-hegy alatti dombságot meglátogatta Ferenc pápa római helynöke, Angelo De Donatis bíboros, Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke és Giampaolo Crepaldi trieszti püspök is. Mindez a kapcsolat jele, amely Međugorje, az egyetemes Egyház és a Szentszék között fennáll – magyarázza Henryk Hoser, a Ferenc pápa által kinevezett međugorjei plébánia különleges apostoli vizitátora. A hely státuszával kapcsolatban nem történt előrelépés, de Hoser püspök szolgálata révén sok minden változott a zarándokok fogadása terén.
Hoser püspök atya egy éve szolgál Međugorjéban. Mi változott ez idő alatt? Mik a benyomásai?
– Ez a második küldetésem Međugorjéban. Két évvel ezelőtt érkeztem ide, hogy megismerjem a helyzetet, egy éve pedig speciális küldetéssel, apostoli vizitátorként itt vagyok jelen. Azt mondhatom, hogy nincs látványos előrelépés, de Međugorjéban organikus változások történtek egyházi és pasztorális területen is. A szolgálatom célja, hogy kiteljesítsem a pasztorációt és biztosítsam, hogy a zarándokok jó fogadtatásban részesüljenek itt, nem annyira logisztikai, hanem lelki értelemben. Ez rendkívül összetett kihívás, mivel nagyon sok zarándok érkezik ide a világ minden tájáról, és fontos, hogy mindannyian az anyanyelvükön kapjanak támogatást. A liturgikus szolgálatok és a katekézisek segítésére tizenhat szinkrontolmácskabin áll a rendelkezésünkre.
Vannak becsléseik a Međugorjéba látogatók számáról? Mi vonzza ide az embereket?
– A látogatók száma növekedőben van, véleményünk szerint évente hárommillió körül járhat; a többség nyáron érkezik, de egész évben jönnek ide zarándokok. Nehéz megfogalmazni, hogy mi vonzza őket Međugorjéba, nem kézzelfogható dolog ez. Az emberek valóságos lelki élményt keresnek, amit az imádságok alkalmával találnak meg, az Oltáriszentség imádásában, az ige olvasásában és átelmélkedésében, valamint a bűnbánat szentségében, ami különösen jellegzetes itt. A hívek többsége Olaszországból és Lengyelországból érkezik, de sokan vannak a helybeliek is, akik a Balkánról, Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból jönnek. A béke és a csend légköre, az Úrral együtt töltött idő vonzza ide a zarándokokat. Erőteljes hitélményben lehet itt részük, megtérnek, és sokan a barátaikkal térnek vissza.
A Szent Jakab-templom mellett él, ahol a kisebb testvérek (ferencesek) szolgálnak. Milyen feladatokkal jár a plébánia életének megszervezése és vezetése? Kormányzati feladatokat is ellát.
– A plébánia sok ember, mindenekelőtt a papok tevékenysége révén működik. Međugorjéban 13 ferences pap szolgál, akik a nagy zarándokcsoportok érkezésekor a többi ferences és a Mostar-Duvnói Egyházmegye papjainak segítségére támaszkodnak. Segítséget nyújtanak azok a papok is, akik az egyes zarándokcsoportokat kísérik. A hangsúly a bűnbocsánat szentségére esik, de lelkigyakorlatos napokat is szerveznek itt. Međugorje híres a bűnbánati napjairól, ilyenkor az emberek egy héten keresztül böjtölnek, kenyéren és vízen élnek. Gazdag programokat kínálunk. Reggelente különböző nyelveken ünneplünk szentmisét és katekéziseket tartunk, délután rózsafüzért imádkozunk, az esti liturgikus eseményen elmélkedéseket hallgatunk. Hetente háromszor szentségimádást tartunk, egy alkalommal pedig kereszt előtti hódolatot végzünk. Emellett följárnak a zarándokok a közeli hegyekre: a Križevacra (a Keresztek hegyére), melynek csúcsán egy nagy kereszt áll; ide keresztutat járva mennek a hívek. A Podbrdóra fölfelé menet pedig a rózsafüzér titkait elmélkedhetik át a zarándokok; itt a Szent Szűz szobra található.
Bosznia-Hercegovina több szempontból is sokat szenvedett. Véleménye szerint Međugorje erőforrása az országnak?
– Kétségtelen, hogy sokan Međugorjénak köszönhetően ismerik az országot. Híres hely ez, amely Szűz Máriának, a béke királynőjének kultusza révén kedvező hatással van az emberek, a társadalom életére. A Balkán sok áldozattal járó, szörnyű testvérháborúkat élt meg. Ezek emléke ma is eleven. A béke támogatása és hirdetése a békés együttélésre tanítja az itt élőket. Az országban különféle nemzetiségű és vallású emberek – muszlimok, ortodoxok és katolikusok – élnek, három, egymástól jól elkülöníthető csoportot alkotva. Međugorje a békére és a nemzeti egységre hívja őket.
Mi jelenleg Međugorje státusza? A Szentszék hivatalosan még nem ismerte el kegyhelyként.
– A státusza az utóbbi években nem változott. A Szentatyától megbízatást kaptam, és rendszeres kapcsolatban állok a vatikáni Államtitkársággal, amelynek beszámolok az itt zajló folyamatokról, a helyzetről, a fejlődésről. Međugorje még nem kapta meg a Mária-kegyhely minősítést, csak a međugorjei plébánia működik itt, amely nem nemzeti és nem egyházmegyei kegyhely. Ezt a címet még nem kapta meg Međugorje.
Az elmúlt időben sokat fejlődött a kapcsolat az olasz Egyházzal. Umbriai püspökökkel és az olasz püspöki konferencia elnökével, Bassetti bíborossal találkozott Szarajevóban. Augusztus 1-jén pedig Međugorjéba érkezett De Donatis bíboros, a pápa római helynöke. A közeledés különleges jelei ezek?
– Igen, az utóbbi időben püspökök és bíborosok is ellátogatnak ide. Most először egy bíboros nyitotta meg a fiatalok fesztiválját (Mladifest), mégpedig De Donatis bíboros, a Szentatya római helynöke. Augusztus 6-án pedig Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke zárta az eseményt. Nagyon örülünk a püspökök jelenlétének, akik Olaszországból vagy a világ bármely tájáról érkeznek. Ez igazolása annak a kapcsolatnak, ami Međugorje és az egyetemes Egyház, illetve a Szentszék között fennáll.
Forrás és fotó: Agensir/Catholica.ro
Fordította: Kuzmányi István
