Fotó: Katolikus Karitász
Hazai országos feladatainak ellátásán túl a Katolikus Karitász igyekszik szerepet vállalni a határon túli magyarok szociális és egészségügyi helyzetének javításában is. A segítségnyújtás fontos eszköze a karitászszervezetek közötti szoros együttműködés. Ennek fenntartását és erősítését szolgáló látogatást tettek a Délvidéken a magyarországi Katolikus Karitász egyházmegyei igazgatói és országos vezetői. Útjukat Horgoson kezdték, majd további nyolc település után Nagybecskereken fejezték be. A cél az volt, hogy „megnézzük, hogyan működnek a szociális intézmények a határ innenső oldalán, és milyen feladatokat lát el az itteni karitász. Keressük, hogy a magyarországi karitász hogyan kapcsolódhat be ezeknek a feladatoknak az ellátásába, és mivel segítheti az itt élő, szociálisan nehezebb helyzetben lévő embereket” – mondta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója.
A karitászigazgatók első programként ellátogattak a Bárka napközibe, ahol a fogyatékossággal élő fiatalok napközi ellátását és az intézményben igénybe vehető speciális szociális foglalkoztatást is megismerhették. Ezután Magyarkanizsán megnézték a Fészek napközit, ahol sajátos nevelési igényű és nehezen kezelhető, magatartászavaros fiatalok nappali ellátását biztosítják, segítve tanulásukat, közösségi nevelésüket, társadalmi beilleszkedésüket. Kelebián a segélyszervezet vezetői találkoztak a szabadkai karitász elnökével, Paskó Csaba atyával is, akit a zeneművészet és a gasztronómia iránti rajongásáról is sokan ismerhetnek.
A zentai Szent Teréz-plébánián tett látogatás során kiderült, hogy a plébánia karitászszervezete által működtetett népkonyha napi 350 adag ételt biztosít a rászorulóknak és a szervezet által működtetett idősek napközije ellátottjainak.
A szabadkai karitász központjában az igazgató, Ric Gábor mutatta be a szervezet munkáját. A plébániai csoportok tevékenységének szervezése mellett házisegítség-nyújtó szolgálatot is működtetnek, és több település falugondnoki szolgálatát koordinálják. Emellett évente számos szociális projekt is megvalósul itt a rászorulók támogatására. A magyarországi szociális helyzethez képest fontos különbséget jelent, hogy a Délvidéki településeken sokkal nagyobb szükség van az állami szociális és egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére. Az intézmények és a szolgáltatások állami finanszírozása itt sok esetben nem megoldott, így a karitász által felvállalt intézmények működtetéséhez nagyobb anyagi forrásra van szükség. Ezt többnyire adományokból és külföldi karitászszervezetek támogatásaiból, valamint pályázatokból biztosítják. Így aztán nemcsak a szegénység elleni, hanem a forrásokért való küzdelem is maghatározza a segélyszervezet munkáját.
A tanulmányút utolsó napján Német László nagybecskereki püspök fogadta a karitászigazgatókat. Bemutatta egyházmegyéjét és a területen élő mintegy 40 ezer magyar lakos szociális, kulturális és politikai helyzetét. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a helyi hívőkből álló közösségi csoportok megmaradása, illetve hogy a plébános mellett a hívők is tevékeny részt vállaljanak a közösségi, hitéleti események szervezésében, akkor is, ha a papnak az ellátandó települések nagy száma vagy sok más tevékenysége miatt erre nem jut elég ideje. Ez lehet a hívő- közösségek, például a karitász erősödésének és túlélésének záloga is – fogalmazott a püspök.
Halmai Tibor, a nagybecskereki egyházmegyei karitász igazgatója elmondta, hogy az egyházmegye területén 38 plébánia működik, és közülük 18 kifejezetten aktív és közösségként működő karitászcsoportot mondhat magáénak.
A szervezetek együttműködése a jövőben kiegészíthető az önkéntesek összehangolt, tudatos képzésével, és a meglévő ismeretek, kézikönyvek, képzési anyagok átadásával is. A magyar szervezet felajánlotta, hogy mindkét délvidéki magyar egyházmegyei karitász küldhet a képzéseire munkatársakat és önkénteseket. Így a 10 évvel ezelőtt kidolgozott és azóta folyamatosan fejlesztett önkéntesképzési ismeretanyag a határon túli magyar karitászszervezetek javát is szolgálhatja majd.
