Fotó: Merényi Zita
A rendezvény háziasszonya Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivője volt. Bevezetőjében elmondta: az idén harmincéves magyar bibliatársulat az egyetlen olyan katolikus kiadó Európában, amely kizárólag szentíráskiadással foglalkozik. A Tarjányi Béla professzor vezette társulat a legfőbb feladatának tekinti, hogy Magyarországon és a magyarlakta területeken mindenütt elérhető legyen a Biblia, különböző megjelenésű és méretű kiadásokban, és időnként díszkiadásokban is, mint amilyen a 2008-ban, a Biblia éve alkalmából megjelentetett, különlegesen szép Aranybiblia volt. A szentírásolvasás népszerűsítése érdekében a társulat 160 szemináriumot tartott az anyaországban és a határon túli magyarok lakta területeken.
A bibliatársulatnál valódi műhelymunka zajlik – hangsúlyozta Juhász Judit, aki Tarjányi Béla igazgató tevékenységének méltatása mellett kiemelte Vágvölgyi Éva főtitkár és Gelley Anna irodaigazgató lelkiismeretes munkáját is.
Beszédében Tarjányi Béla professzor felidézte, hogy 1945 után évtizedekig nem lehetett katolikus Szentírást kapni Magyarországon. Külföldről hozták be titokban az odakint készült Újszövetséget, itthon csak kisebb részletek jelenhettek meg, újságpapír-minőségben. Csaknem egy évtizeddel a II. vatikáni zsinat után, 1973-ban nyílt lehetőség arra, hogy a Katolikus Egyház végre kiadhassa a teljes katolikus Bibliát, korlátozott példányszámban. 1989-et követően már elegendő számú Biblia jelenhetett meg, de a méret túlságosan nagynak bizonyult a fiatalok számára. A Békés–Dalos-féle Újszövetséget a Bibliatársulat 1991-ben kétszázezer példányban adta ki. Ebből az Újszövetségből a társulat – hazai és külföldi jótevők érdeméből – Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor 2800 példányt osztott ki a Népstadionban a határainkon túlról érkező fiatalok között, és a következő évben további 15 ezer példányt juttatott el külhoni magyaroknak.
Tarjányi professzor nagy álma volt, hogy a protestáns testvérekhez hasonlóan a magyar katolikusoknak is legyen egy hordozható, klasszikus méretű Szentírásuk. Nagy kérdést jelentett azonban, hogy honnan vegyék a szöveget. A megoldás kézenfekvő volt, hiszen a Káldi György-féle fordítás 1626 óta létezett már. Ez számtalan kiadást megért, a II. világháború előtt öt kiadásban jelent meg, Tarjányi Béla is ezt használta kispap korában, majd kezdő tanárként is. A szövege régies volt, a Vulgata latin fordítása alapján készült. A II. vatikáni zsinat döntött arról, hogy a Vulgatát a legmodernebb kutatásokat alapul véve, az új szövegek szerint ki kell javítani. Ennek köszönhetően született meg a Neovulgata. „Mivel volt egy Káldi-féle Vulgatánk, szépen odaigazítottuk a Neovulgatához. Így jött létre a Káldi-Neovulgata Biblia, ami 1997-ben jelent meg, 24 ezer példányban. Vitték, mint a cukrot” – idézte fel Tarjányi professzor. Azóta már többféle – hol kisebb, hol nagyobb – méretben is megjelent, összesen 250 ezer példányban. Az Újszövetséget nagyobb betűmérettel is kiadták, hogy az idősebbek és a gyengénlátók is könnyebben olvashassák. Megjelentették a rovásírásos Újszövetséget és a cigány–magyar Újszövetséget is, majd a teljes cigány Bibliát lovári nyelven, ami az egész világon egyedülálló vállalkozásnak számít.
A Családi Bibliát a Szent Jeromos Bibliatársulat 2008-ban, a Biblia évében egyszer már kiadta, azóta az összes példány elfogyott. A mostani kiadással kapcsolatban Tarjányi professzor emlékeztetett arra, hogy régebben a családoknak egy nagy alakú családi Bibliájuk volt otthon, amibe hátul beleírták a születéseket, esküvőket, elhalálozásokat. Ez öröklődött apáról fiúra, fiúról unokára. Tarjányi Béla úgy gondolta, a családok újra bevezethetnék ezt a szokást, lehetne egy szép, díszes, közös Bibliájuk, a lakás éke. Olyan helyre kellene tenni, ahol mindig a kezünk ügyébe kerül. A keresztény család életét a Szentírás, az Úr Jézus tanítása vezette, vezeti, vezesse. A nagyobb ünnepek kezdetekor a családfő előveszi ezt a szép Bibliát, felolvassa a megfelelő szöveget, azután pedig a családtagok Krisztus szeretetében ünnepelnek, ajándékozzák meg egymást. A Családi Biblia végén ott a regiszter, ahol több nemzedék megemlítésére is lehetőség nyílik, fölelevenítve a régi, szép szokást.
Tarjányi Béla arról is beszélt, hogy a Családi Biblia mostani kiadásában Borsos Miklós tizenhat, bibliai témájú grafikája látható. Elmesélte ennek történetét is: a Szent Jeromos Bibliatársulat alapításának ötödik évfordulójára, 1995 áprilisára sikerült megszerezniük a kiadó Teréz körúti központját. Tartottak egy ünnepséget, amelyen Paskai László akkori bíboros, prímás megáldotta a helyiségeket. Maros Éva (azóta Liszt Ferenc-díjas) hárfaművész és Geiger György trombitaművész Bach-, Händel-, Schubert-műveket adott elő. A kapcsolat a művészekkel később is megmaradt. Néhány évvel később Maros Éva a bibliatársulatnak ajándékozta azt a tizenhat grafikát, amelyet korábban Borsos Miklóstól kapott. Az ügyvezető elnök úgy gondolta, ezeknek a műveknek méltó helyük lesz a Családi Biblia mostani kiadásában. A könyvbemutatón Maros Éva is jelen volt. Elmesélte, hogy zeneszerző édesapja, Maros Rudolf baráti viszonyt ápolt Borsos Miklóssal, akivel ő maga tizenhét éves korában ismerkedett meg. A Borsos házaspárnak nem volt gyermeke, úgy tekintettek rá, mint lelki gyermekükre, így került hozzá ajándékként a tizenhat alkotás.
A Családi Biblia díszesebb, bőrkötéses változata háromszáz, az aranynyomásos pedig hétszáz példányban jelent meg. A mostani kiadványt, csakúgy, mint a Szent Jeromos Bibliatársulat valamennyi kötetét, Tarjányi Béla ügyvezető igazgató tördelte.
