Fotó: Németh Péter
Az első nap programja vacsorával kezdődött a Szent László Katolikus Szakkollégium elegánsan berendezett dísztermében. A rendezvény házigazdája, Kaposi Gábor győri egyetemi lelkész minden egyes vendéget külön-külön megszólítva igyekezett megteremteni a személyesség légkörét, és kifejezni, hogy a találkozón mindenkit nagy örömmel látnak. A visszajelzésekből később kiderült, ezt az alapélményt – a vendéglátó győri szakkollégistákkal közösen – sikerült is kialakítania a találkozóra érkezett egyetemistákban és lelkészeikben.
A vacsora után Arcok és harcok címmel gondolati sétán vehettek részt a fiatalok. Arcaink és álarcaink mögött nemegyszer az önelfogadás és az önértékelés nagy kérdései húzódnak meg. Harcainkban gyakran a családi örökséggel, szüleink hibáival küzdünk, sőt nemegyszer magával Istennel is. A legtöbb sérülést a kapcsolatainkban szerezzük, s ugyanígy a gyógyulás esélye is a kapcsolatainkban van. Kaposi Gábor atya egy nyolcgyermekes család hatodik gyermeke. Tizennégy éves volt, amikor elveszítette az édesanyját. Személyes hangvételű elmélkedésében arra biztatta a fiatalokat, hogy lépjenek kapcsolatba Istennel, aki mindig segít igent mondani az életre. Persze csak akkor, ha a kapcsolatunk kölcsönös és valóban személyes párbeszéd, nem pedig monológ. Az első estét szentségimádás zárta.
Győr városa 1607 óta őrzi Szent László király ereklyetartó hermáját. A Rába-parti város az 1763. évi földrengések idején választotta pártfogójául a lovagkirályt. Az idei Keletnek helyt adó szakkollégium is az ő nevét viseli.
A találkozó második napján Lukácsi Zoltán teológus, irodalomtörténész, levéltáros, győr-szigeti plébános, a Brenner János Hittudományi Főiskola prorektora képekkel illusztrált előadást tartott arról az általa kezdeményezett, 2011-ben végzett kutatásról, melynek során felnyitották a Szent László-hermát, és főként biológiai, illetve antropológiai vizsgálatnak vetették alá a benne őrzött koponyaereklyét. A koponyáról készült speciális CT-felvétel, valamint más vizsgálatok eredményei egyaránt a nemzeti ereklye valódiságát igazolták, és megerősítették, hogy Szent László király minden kétséget kizáróan erős, robusztus testalkatú, magas ember volt.
A győri illetőségű Medgyesy S. Norbert történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense Szent László, a haza bajnoka című előadásában a nagy király életét ismertette, és rámutatott máig példát adó cselekedeteire. Intézkedései és nagy tettei közül kiemelte a magántulajdon és a nemzeti vagyon védelmét, a vasárnap megtartását, a 25 ünnep, köztük a lovagkirály által kanonizáltatott magyar szentek (István király, Imre herceg, Gellért püspök, Zoerard-András és Benedek remeték) máig élő ünnepeit, monostoralapításait, a szlavóniai hadjáratot és a kunok többszöri legyőzését, valamint sikeres külpolitikáját és dinasztikus kapcsolatrendszerét. A mindig győztes hadvezér ország- és egyházépítő államférfiként és családapaként is kiváló volt. Életszentségét imádságos elragadtatásai is bizonyítják. Az előadó hangsúlyozta a lovagkirály által alapított Nagyvárad, a későbbi magyar Compostela fontos kultusztörténeti szerepét is. A kerlési csata során elrabolt magyar lány legendás megmentésének történetéről több freskóciklus képeit is láthatták az érdeklődők. Az előadást közös éneklés színesítette: elhangzott többek között az Áve, égi király híve kezdetű Szent László-himnusz és az Üdvözlégy, kegyes Szent László király kezdetű hősének is.
A nap folyamán a találkozó számos résztvevője csatlakozott a Medgyesy S. Norbert által vezetett városnézéshez. Ennek keretében a fiatalok ellátogattak a Nagyboldogasszony-székesegyházba, ahol a Könnyező Szűzanyát a Boldogasszony Anyánk kezdetű himnusszal köszöntötték. Apor Vilmos püspök sírjánál és a Püspökvárban, vértanúsága helyszínén a lelki tisztaságért könyörögtek. A belvárosi séta során az egyetemisták megtekintették a Frigyláda-szobrot, majd a Jedlik-csobogót, ahol szó esett a névadó bencés fizikusról, a szikvíz és a dinamó feltalálójáról. A Dunakapu téri kút tetejét díszítő vaskakas előtt állva a török hódoltság koráról és a Közép-Európában elsőként itt alkalmazott petárdáról hallhattak a séta résztvevői, majd meglátogatták a karmelita templomot és a loretói kápolnát is. A városi körút a XVI. századi fülesbástya, valamint a Széchenyi téren a Mária-oszlop, az Apátúr-ház és a Vastuskós ház megtekintésével zárult.
A szombat esti bált, ahol a keresztény fiatalok felszabadultan szórakozhattak, borkóstolás előzte meg. „Jót, kulturáltan” – ez volt a program vezérgondolata, melynek során kiváló alkalom nyílt a beszélgetésre is.
Vasárnap főpásztori szentmisével zárult a találkozó a győr-révfalui Szentháromság-templomban. „Jézus minden alkalmat megragad arra, hogy közvetítse az embereknek az Atya üzenetét, az evangéliumot. Gyakran elgondolkodunk azon, mi lehetett a titka annak, hogy olyan sokan hallgatták Jézust. Az sem véletlen, hogy a Mester Péter bárkájából tanítja a népet, s később éppen őrá bízza az Egyházat. Amikor az Egyház tanít, valójában Jézus tanít. Papjai, hitoktatói által az Egyház mindenkinek segíteni akar. Ám nem csak az egyházi szolgálatot vállalók felelősek embertársaikért – minden megkeresztelt ember felelősséggel tartozik azokért, akikkel közös útra terelte a gondviselés” – fogalmazott szentbeszédében Veres András győri megyéspüspök.
Mindnyájunk feladata az, hogy Isten irgalmas szeretetét közvetítsük testvéreinknek. Az apostolok megértették, hogy nem az emberi tudás, nem a háló nagysága vagy a kötél ereje miatt lesz sikeres munkájuk, a halászat, hanem egyedül Istennek köszönhetően. Ahol az emberi erő eredménytelennek bizonyul, ott mutatkozik meg igazán Isten hatalma – buzdította a jelenlévőket a Győri Egyházmegye főpásztora.
A szentmise végén Marx Tamás, a Műegyetemi Katolikus Közösség vezetője köszönetet mondott a szervezésért a győrieknek. Így fogalmazott: Ahol ilyen tiszta tekintetű fiatalok önként és lelki-szellemi táplálékra nyitottan tudnak együtt lenni, ott minden ok megvan a reményre.
Forrás: Kelet 2019 szervezőcsapata
