Az Európai Unió legkisebb tagállama a Földközi-tenger középső részén, fontos stratégiai helyzetben lévő szigetekből álló, összesen 316 négyzetkilométernyi ország, 410 ezer lakossal. A lakosság 98 százaléka katolikus, de az anglikán és muzulmán kisebbség vallásszabadsága is biztosított. A La Valletta-i érsekségben és a gozói püspökségben közel ezer pap dolgozik. Nemcsak ősi történelmi múltja keresztény immár 1950 éve, de mai társadalma is őrzi katolikus hagyományait, keresztény hitét. Éppen ezért készültek örömmel Péter utódának fogadására. Természetesen a máltai egyháznak is meg kellett küzdenie egyházpolitikai problémákkal, mint például az egyházi iskolák és az egyházi vagyon kérdése, de 1985-ben sikerült átfogó rendezést elérni. A pápalátogatás előtt felmerült egy évtizedekkel korábbi pedofil eset vádja. A szigetország legrégibb történelmi emlékei a Krisztus előtti VI. évezredből maradtak fenn. Málta első lakói Szicília felől jöhettek a szigetre. Később emelt kőszentélyeik a világörökség részei. A kereszténység magvetője Szent Pál apostol volt, aki már fogolyként szenvedett hajótörést a máltai partoknál, Róma felé hajózva. Az Apostolok cselekedetei újszövetségi könyv ennek izgalmas, részletes leírását tartalmazza. Máltát – történelmének ismertebb szakaszában – 1530-ban a Rhodosz szigetéről elűzött Jeruzsálemi Szent János Lovagrend, a mai Máltai Lovagrend kapta meg. 1798-ban Napóleon szállta meg, 1814-től brit gyarmattá vált. 1964-ben nyerte el függetlenségét, tíz év múlva pedig köztársasággá alakult. Hazánkkal együtt lett az Európai Unió tagállama 2004-ben. 2008 óta az eurózónához is tartozik. A Szentatya programjának két legfontosabb pontja 17-én a rabati Szent Pál-barlang felkeresése, és 18-án La Valletta kikötőjénél a fiatalokkal való találkozás, de természetesen a vasárnap délelőtti szentmise Florianában az egész helyi egyháznak jelent tanítást.
