Ezzel a gondolattal indította el húsz esztendővel ezelőtt Csanád Béla professzor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének alapító elnöke a szövetség lapját, a JEL spirituális és kulturális folyóiratot. Mint megfogalmazta: „Semmilyen reform, sem gazdasági, sem politikai változás nem lehet igazán eredményes az ember benső, lelkiségi –erkölcsi és kulturális – átalakulása nélkül, még kevésbé hit nélkül.” Ezért tette a szövetség céljává az egyházi és nemzeti megújulásnak, a kereszténység és a magyarság újjáalakulásának szolgálatát. Ebben a szellemben irányította, szerkesztette a lapot nyolc éven át, 1996-ban bekövetkezett haláláig. Utódai saját elképzeléseik szerint, de az eredeti célhoz hűségesen ragaszkodva adnak azóta is színvonalas, keresztény-nemzeti szellemű folyóiratot olvasóik kezébe. Életbevágóan fontos az iránymutatás a mai, liberalizmustól átitatott kor eszmei zűrzavarában, amikor a keresztény hitet, a Bibliát annyi igaztalan és rosszindulatú támadás éri, és sokszor a hívők meggyőződését is próbára teszik. A JEL az elmúlt húsz évben világos útmutató volt a hit és az erkölcs, a hit és a filozófia, a hit és a tudomány, a hit és a kultúra időszerű kérdéseiben. Lapjain kiváló teológusok, tudósok fejtették ki minderről véleményüket – az egyház véleményét –, közöttük külföldi hírességek is, így például II. János Pál pápa és Ratzinger bÉletbevágóan fontos az iránymutatás a mai, liberalizmustól átitatott kor eszmei zűrzavarában, amikor a keresztény hitet, a Bibliát annyi igaztalan és rosszindulatú támadás éri, és sokszor a hívők meggyőződését is próbára teszik. A JEL az elmúlt húsz évben világos útmutató volt a hit és az erkölcs, a hit és a filozófia, a hit és a tudomány, a hit és a kultúra időszerű kérdéseiben. Lapjain kiváló teológusok, tudósok fejtették ki minderről véleményüket – az egyház véleményét –, közöttük külföldi hírességek is, így például II. János Pál pápa és Ratzinger bíboros, a jelenlegi XVI. Benedek pápa.íboros, a jelenlegi XVI. Benedek pápa.
A sok-sok időszerű téma között kiemelten foglalkozik a folyóirat a házasság, a család, az abortusz, az eutanázia, a cölibátus témakörével. A magyarság megújulását szolgálja a múlt eddig elhallgatott vagy hazug módon magyarázott eseményeinek igazsághoz hű leírása, a mai határokon túl élő magyarok helyzetének, kultúrájának bemutatása, illetve a magyar történelem nagy eseményeinek, meghatározó alakjainak fölidézése. A hazai és külföldi vallásos tárgyú műalkotásokkal foglalkozó írások, a művészettörténettel kapcsolatos tanulmányok nemcsak élményt nyújtanak a művészetek kedvelőinek, de segítik az ízlés fejlesztését, irányt mutatnak a kulturális átalakulásban. Tág teret ad a lap az aktuális közéleti eseményeknek is, rendszeresen foglalkozik az egészségügy, az oktatás, az egyházat érintő politika kérdéseivel. Mindezek mellett a komoly tanulmányok, a lelki életet segítő elmélkedések, eszmefuttatások után élvezetes olvasmányélményt jelent a lapban szintén helyet kapó szépirodalom. A JEL alapítójának elgondolásához híven a folyóirat valóban jelként volt és van jelen a mai keresztényellenes világban. Hirdeti az igazságot, figyelmeztet hitünkből fakadó hivatásunkra – főképpen a keresztény értelmiségieket –, szolgálja az evangelizációt. És ha munkájának eredménye látványosan nem is mutatkozik a társadalomban, a mélyben minden bizonnyal megvan, hogy majd a megfelelő körülmények között a felszínre törjön és hatóerővé váljék. A JEL-nek a jövőben is Istenben bízva, a szellem fegyvereivel kell küzdenie az igazságért: „Harcoljad halálig az igazság harcát, és az igazság Istene harcol majd éretted” (Sir 4,33).