Gazdag fehérvári polgárcsalád otthonának épült az a Liszt Ferenc utcai egyemeletes palota, amelyet 1903-ban az egyház megvásárolt, hogy kulturális központot alakítson ki ott. A Katolikus Egyesületi Ház az első világháború alatt katonai kórházként szolgált, de hamarosan ismét Székesfehérvár egyik legfontosabb közösségi terévé vált. Abban, hogy a házban komoly kulturális élet zajlott, nagy szerepe volt a fehérvári püspököknek és Csitáry Emilnek, aki 1931 és 1941 között a város polgármestere, majd 1943-ig főispánja volt. Sokat tett a helyi kultúra ügyéért ez idő tájt Hóman Bálint is, aki szívügyének tekintette Székesfehérvár jövőjét. A második világháború után ez az intézmény sem kerülhette el az államosítást, a rendszerváltozásig a Megyei Művelődési Központ működött a falai között. Az épület 1994-ben került vissza egyházi kezelésbe; Takács Nándor megyés püspök pedig Bobory Zoltánt kérte fel igazgatónak. A Szent István Művelődési Ház választott vezetőjének álma, eredeti elképzelése és személyes vállalása valósult meg azzal, hogy a keresztény szellemiségű kulturális központ, Székesfehérvár szellemi életének régi-új fóruma és találkozóhelye minden városlakó, vendég és érdeklődő előtt nyitva áll. A nagyteremben színházi előadásokat, konferenciákat tartanak, a Mesterbérlet-sorozat keretében pedig rangos komolyzenei koncerteket, nemegyszer világhírű előadóművészek közreműködésével. A Szent Korona Galéria országszerte ismert: a kortárs hazai képzőművészet egyik fellegvára, de olyan nagyszabású vendégkiállításokat is befogadott már, mint amilyen a Szőnyi István, Áron Nagy Lajos munkáit vagy Salvador Dalí grafikáit, akvarelljeit, világirodalmi művekhez készített illusztrációit bemutató kiállítás volt.
A művelődési házban rendszeresek a tudományos és ismeretterjesztő előadások – ezek alapozták meg a Hóman Bálintról elnevezett népfőiskola oktatási programját. 2003 októbere óta hónapról hónapra tömegeket vonz a Kis esti disputa, a város talán legnépszerűbb „beszélgető műsora”, amelynek vendégei a hazai kulturális, tudományos, sport- és közélet jelesei közül kerülnek ki. Itt működik a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Írócsoportja és az öt éve (újra) indított VÁR című irodalmi-közéleti folyóirat szerkesztősége. Gyakran tartanak író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat; a Határon túli magyar irodalom napjai keretében pedig évente húsz-harminc, a környező országokban élő alkotó bemutatkozására nyílik lehetőség. Jövőre, a tizedik, jubileumi találkozóra várhatóan megjelenik az eddig elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazó antológia… Az igazgató egyik kezdeményezésük várakozáson felüli alakulásáról is beszámolt. A VÁR szerkesztősége Spányi Antal megyés püspök védnökségével versíró pályázatot írt ki Fehérvár! Téged köszöntsön énekem! címmel, amelyre eddig még nem publikált, a városról (történelméről, híres személyiségeiről, nevezetességeiről) szóló költeményeket vártak. Százharminchat jeligés pályamű érkezett a határokon innen és túlról, sőt még Svájcból és Kanadából is. Az eredményhirdetésre augusztus 11-én került sor; a díjakat három nappal később, az önkormányzat Fejér megye ezeréves fennállását ünneplő közgyűlésén adták át. Ötletekben, további elképzelésekben sincs hiány. Bobory Zoltán kiemelte egyik tervezett rendezvényüket s annak különleges jelentőségét. Minden évben szerveznek gyermekeknek vers- és prózamondó versenyt, idén – a püspök támogatásával – három közép-dunántúli megye cigány fiataljainak hirdetik meg; a jelentkezők roma költők műveivel nevezhetnek. Ha sikerrel járnak, szeretnék országossá tenni a megmérettetést…
