A csapatok a XIV-XV. században használatos alapanyagokból, fűszerekből és korhű eljárással főzött ételeket adnak a vendégeknek. A szentmisét Kiss Iván esperes vezetésével, a segesdi esperesi kerület tagjai mutatták be. A szentbeszédben Marics József berzencei plébános felelevenítette nagyszakácsi egyházi múltját. Arról a templomban megtalált csontereklyéről is szólt, amelyik minden valószínűség szerint Szent Istváné. A szentmise után körmenetben a szakácsokhoz indult a papság, ahol Isten áldását kértük a bográcsok mestereire és a vendégekre. A három nap alatt több ezer látogató kereste fel a települést, ahol a Szakácsmúzeum és a Kemenceskanzen egész évben várja a látogatókat, akiket a „királyi szakácsok” is megvendégelnek.
Galambos Ferenc
mesztegnyői plébános
A rohanó városon is őrködik
Az Új Ember júliusi utolsó számában érdeklődéssel olvastam Pollich Julianna olvasói levelét a város fölött őrködő keresztről, mely az idén hatvanesztendős és a Tövis utcai ferences templom tornyán magasodik. Nem messze tőle, a budai hegyek egy másik pontján is áll egy hűséges őrszem: a Kútvölgyi-kápolna, amelyet személyes vagyonából, az áldozatos hívek adományaiból Regőczy István atya, „Isten vándora” épített zarándokközponttá. Kibővítette a kápolnát, Mindszenty-emlékhelyet alakított ki, a zarándokház tetejére pedig a Szűzanya ember nagyságú szobrát állíttatta. Így a megannyi templomkereszt mellett „régi nagy Pátrónánk” is oltalmazva tekint ránk. Néhány év óta a pesti oldalon, Soroksáron egy Fatimai Szűzanya-szobor áll a templomtoronyban. A bűnbánat és az engesztelés lelkülete mellett e két szobor jelenléte abban is megerősíthet mindnyájunkat, hogy nemcsak az alvó, de a rohanó, százféle módon tevékenykedő város gyermekeiért is közbenjár az égi Édesanya.
Kubinyi Márton,
Budapest