1643-ban megalapította a Jézus és Mária Társulatot (eudisták) a papi szemináriumokban történő lelki nevelés, valamint a nép között folyó missziós tevékenység segítésére. A társulat tagjainak lelkipásztori tevékenysége az élet minden területére kiterjedt, és sokat tettek országuk lelki megújulásáért. A szent 1680-ban halt meg, hetvenkilenc éves korában.
Szent Bernát apát és egyháztanító (Augusztus 19.)
1090 körül született a franciaországi Dijon környékén. A vallásos nevelésben részesülő fiatalember a ciszterciek közé lépett. 1115-ben már a clairvaux-i monostor apátja. Bejárta Európa országait, hogy a békét helyreállítsa. Hatvannyolc monostort alapított a kontinensen, amelyek abban az időben a földművelésnek és a kézművességnek is a központjai voltak. Számos teológiai művet írt. Életelve volt: „A lelki élet legnagyobb erőforrása a szeretet.” 1153-ban halt meg Clairvaux-ban.
Szent István király, Magyarország fővédőszentje (Augusztus 20.)
969 körül született Esztergomban. Szent Adalbert keresztelte meg. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Országalapító királynak tartjuk, mert megalkotta a törvényeket, megszervezte az egyházi életet, szerzeteseket hívott az országba. Példás családi életet élve a magyar családok eszményképe. Trónörökös fia elvesztése után, a nehéz helyzetben sem esett kétségbe – halála előtt országát a Boldogságos Szűznek, a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérváron temették el. Ünnepét szentté avatásának napján tartjuk, amely 1083-ban történt. Ezen a napon az ünnepi Szent Jobb-körmenettel is emlékezik az országalapító szent királyra a magyar egyház.
Szent X. Piusz pápa (Augusztus 21.)
A XX. század egyik nagy pápája. Ő volt a század lelki megújulásának elindítója. 1835-ben született, 1858-ban szentelték pappá. A legkülönbözőbb feladatok után 1884-ben mantuai püspök, 1893-ban velencei pátriárka lett. 1903-ban választották Szent Péter székébe. Jelszava volt: „Mindent megújítani Krisztusban!” Jelentősek voltak a szentáldozás gyakoriságával, valamint az egyházi zenével és a liturgiával kapcsolatos rendelkezései. 1914-ben halt meg.
Boldogságos Szűz Mária királynő (Augusztus 22.)
XII. Piusz pápa 1955-ben május 31-re tette ezt az ünnepet, később került a mai napra. A II. vatikáni zsinat tanításából: „Végül a Szeplőtelen Szüzet, aki mentes maradt az eredeti bűn minden szennyétől, földi életének végeztével az Úr testben és lélekben fölvitte a mennybe, és a mindenség királynőjévé magasztalta, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez.”
