Az anglikán egyház tanítását a gyakorlatban nem Henrik, hanem az akkoriban Angliába menekült német reformátorok, illetve a Luther és Melanchthon tanácsait követő Thomas Cranmer dolgozta ki. 1534 végén egy újabb törvény felségárulásnak minősítette a királyi szupremácia tagadását, 1536-tól pedig büntetés terhe mellett kötelezővé tették a király főhatalmára vonatkozó eskütételt minden királyi, egyházi tisztségviselő és akadémikus számára. Az Angliában uralkodó Róma-ellenes közvélemény kedvezett egy nemzeti egyház kialakításának. A papság, kevés kivétellel, nem mert síkra szállni hite mellett. A lakosság egészét tekintve ugyanakkor Henriknek nem sikerült megszüntetnie a vallási megosztottságot.
I. Erzsébet 1559-ben lett az angliai egyház feje, és türelmes politikájával, kompromisszumos megoldásokkal eleinte próbálta kibékíteni a két felet. A papoknak továbbra is fel kellett esküdniük az uralkodóra, különben tisztségüket veszítették volna, ám Erzsébet engedélyezte a katolikusok zártkörű vallásgyakorlását. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor V. Piusz trónbitorlónak nyilvánította Erzsébetet, és kiközösítette. Ettől kezdve minden katolikus potenciális felségáruló lett. Angliának végzetesen megromlott a viszonya politikai ellenfeleivel, a katolikus Spanyolországgal és Franciaországgal is, így az anglikán vallás még azokban is összefonódott a nacionalizmussal, akik nem voltak szélsőségesek.
Az angliai katolikusüldözés erőszakos, sok áldozatot követelő időszaka a XVII. század végéig tartott. VIII. Henrik idejében ötven, Erzsébet alatt száznyolcvankilenc, I. Jakab uralkodása során huszonhét, I. Károly királysága alatt huszonnégy, a polgárháborúban két, II. Károly idejében pedig huszonöt katolikus vértanúról tudunk. A vád minden alkalommal felségárulás volt.
1970-ben VI. Pál negyven vértanút szentté avatott. Cuthbert Mayne 1544 körül született. Eredetileg anglikán lelkésznek készült, és a családja remélte, hogy megörökli majd nagybátyja parókiáját. Oxfordban tanult teológiát. Itt ismerkedett meg katolikusokkal – többek között a szintén vártanúságot szenvedett Campion Ödön jezsuitával, aki az angliai katolikus misszió egyik vezéralakja volt. Mayne az ő hatásukra tért át a katolikus hitre. Douai-ben (ma Franciaország) szentelték pappá 1575-ben – ő volt az első Angliában született katolikus pap, aki nem a szigetországban végezte tanulmányait. Néhány év múlva visszaküldték hazájába, hogy részt vegyen a misszióban. 1577-ben házkutatást tartottak nála, melynek során egy vallásos cikket, egy misekönyvet és egy kelyhet találtak nála, illetve egy katolikus jelképpel díszített medált. Launcestonban raboskodott. Ötrendbeli árulással vádolták, és halálra ítélték.
