Ezután édesanyjával maradt, közösen fáradoztak a korabeli papság és az egész vallásos élet megújulásáért. Saját magukon kezdték a reformot: vezekeltek és imádkoztak. Zarándokházat nyitottak, amelyben az utazók olyan gyóntatót találtak, aki megértette a nyelvüket. Bejárták a nyomornegyedeket, gondoskodtak az öregekről, a betegekről és az elárvult gyermekekről.
Brigitta halála (1373) után Katalin visszatért Svédországba, ahol a rend első háza, a vadstenai kettős (férfi és női) kolostor vezetője lett. Néhány év múlva ismét Rómába utazott, hogy előkészítse anyja szentté avatását.
Összebarátkozott Sienai Katalinnal, és 1376-ban együtt indultak el Avignonba. Nem tudjuk, Svéd Katalinnak mekkora része volt abban, hogy Sienai Katalin visszavezette Rómába XI. Gergelyt. Úgy tűnik azonban, hogy a pápa mindkét szent életű nő erejét megsejtette. VI. Orbán, aki alatt elkezdődött a nyugati egyházszakadás, együtt akarta őket követségbe küldeni Nápolyba. A tervből végül nem lett semmi, és Svéd Katalin hazatért. Vadstenában hunyt el, 1381. március 24-én.
