Lemondott, szabadon

Ratzinger pápa ugyancsak levélben válaszolt a felvetett kérdésekre. A La Stampa (A sajtó) című olasz napilap február 26-i száma közölte levelét, amelyet Andrea Tornielli vatikáni tudósítónak írt: „A péteri szolgálatról való lemondásom érvényességéhez a legkisebb kétség sem fér – fogalmazott ebben a nyugalomba vonult pápa, majd így folytatta: – Lemondásom érvényességének egyetlen feltétele szabad döntésem. Az annak érvényességére vonatkozó mindenféle spekuláció egyszerűen abszurditás.”

A pápának ugyanis nincs felettese, tehát nincs olyan személy vagy testület, amelynek el kellene fogadnia a lemondását. Ebből következik, hogy a lemondás érvényességének csupán szabad döntése és annak világos bejelentése a feltétele. E bejelentés azonban egyes körökben pletykára adott alkalmat. XVI. Benedek ugyan – is a bíborosokhoz intézett lemondó beszédében egyebek mellett azt is mondta, hogy „továbbra is Szent Péter szűkebb körében kíván maradni”. Ebből – kissé nyakatekert értelmezés alapján – egyesek arra következtettek, hogy nem egészen önként mond le, illetve talán valamiféle „árnyékpápa” kíván lenni.


Az emeritus pápa a szóban forgó levelében elmagyarázza, hogy az egyházban minden szinten csupán egyetlen olyan személy lehet, aki a joghatóságot gyakorolja. Egy plébániának vagy egyházmegyének sem lehet egyszerre két személy a vezetője, és természetesen Róma püspöke, a pápa is csak egyetlen személy lehet.

XVI. Benedek már 2010-ben, Peter Seewald interjúkötetében is szóba hozta a pápa lemondásának lehetőségét és körülményeit. 2013-ban pedig úgy ítélte meg, hogy egészségi állapota már nem teszi lehetővé számára a hivatalával járó feladatainak további ellátását.
Levelében az emeritus pápa ismét hangsúlyozta: egyetlen feladatának azt tekinti, hogy imádkozzon az egyházért és utódáért, aki már többször is látogatást tett nála.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .