Nem a nosztalgiát akarom népszerűsíteni. Véleményem szerint az elérzékenyült hangon elmondott „milyen jó, tiszta, őszinte, egyszerű is volt régen” mondatok hátterében gyakran csupán az a vágyódás áll, amellyel a már megoldott – s ezért a mából visszanézve egyszerűnek látszó – problémákhoz viszonyulunk. Ugyanakkor nem is az antik dolgok megbecsülésére szólítok fel. Ezek ritkaságuk és különlegességük miatt amúgy is jócskán kapnak figyelmet.
Javaslom viszont a „jobb, mert újabb” elv felülvizsgálatát és elvetését. Ezt a gondolatot főleg a reklámok próbálják belénk sulykolni, hogy újra meg újra vásárlásra bírjanak minket. Az állítás azonban nem mindig igaz. Ma kapható eszközeink közül nem egy (például egy mosógép) rendelkezik ugyan néhány korábban nem ismert, bár sokszor haszontalan funkcióval, viszont a tervezett avulásnak nevezett tudatos silányítás miatt rövidebb ideig bírja, mint a régebben készült darabok. Sajnos a mostani konstrukciók sajátossága az is, hogy nehezen javíthatók. Az elromlott készülékek szervizelése ma sokszor lehetetlen vagy aránytalanul drága. Ezzel együtt meghibásodáskor ne vessük el azonnal a helyrehozás lehetőségét, mert ez a megoldás szinte mindig jóval kevésbé terheli a környezetet, mint az eszköz újra cserélése.
Tévútnak tartom azt is, hogy új tárgyakban keressünk élményt vagy vigasztalást. Veszélyes hiba pusztán az öröm kereséséért vásárolni. Egy-egy új eszköz megszerzése, néhány különleges, bár sokszor inkább felesleges funkciójának kiismerése okozhat ugyan múló izgalmat, de érdemes felfigyelni arra is, hogy mind többen lesznek feszültek és idegesek a modern készülékek öncélú bonyolultságától. Az új tárgy keltette izgalom hamar elmúlik, és ha pusztán az élményt hajszolva vásárolunk, újra és újra kielégületlenül fogjuk keresni a pillanatnyi megelégedettséget ígérő tárgyakat.
Fedezzük fel inkább a megtartás örömét, a tárgyainkhoz való hűséget! Tapasztaljuk meg, milyen jó érzés javítás után újra használatba venni egy olyan eszközt, amely már sok mindent megélt velünk. Például egy új, „akciós”, de silány minőségű bicikli vásárlása helyett érdemesebb megjavíttatni a pincében porosodó régi gépet, amely így újabb utakra vihet el minket tavasszal, büszkén viselve a régi túrák nyomait, a folyamatosság megerősítő jeleit.
Aknázzuk ki a régi kapcsolatainkban rejlő lehetőséget is! Régi barátainknak ugyan már elmeséltük az összes szokásos történetünket, és így valóban kimerült a könnyen érdekessé válás olcsó lehetősége. Viszont pontosan ez nyújt alkalmat a másik fél meghallgatására, mélyebb megértésére is. Kapcsolatunk ezáltal emelkedhet új szintre, s nyújthat lehetőséget számunkra a gazdagodáshoz. Fedezzük fel a befelé fejlődés, az elmélyülés értékét! Ehhez nem kell más, csupán idő és a figyelmünk jelenléte. Nagyböjt után is jó szívvel ajánlom kinek-kinek, hogy a mértékletesség gyakorlásaként keresse az alkalmat az új helyett a régi választására, a mélyebb megismerésre, az elmélyülésre.
