A XIX. században teljesedett ki igazán ez a tipikusan nyomtatott sajtóba való grafikai műfaj. A XX. század is hozott még értékeket ezen a területen, mára viszont úgy tűnik, a humor klasszikus műfajai átadták helyüket a pletykának, a bulvárnak. Daumier négyezer litográfiát és ezer könyvillusztrációnak készült fametszetet hagyott hátra. A Budapesti Szépművészeti Múzeum saját hatszáz darabos gyűjteményéből most százhetvenet mutat be a kiállításon. Radványi Barna, a Ludas Matyi egykori szerkesztője mondta egy alkalommal, hogy a karikatúra legyen mulatságos, vagy szóljon valamiről, vagy ábrázoljon valamit. Tehát nem kell feltétlenül viccesnek lennie, lehet az akár egy rajzos formában megfogalmazott publicisztika is, amit például Brenner György képviselt annak idején a Ludas szerkesztőségében. A fiatal Daumier Rue Transnonain 1834. április 15. című rajza minden, csak nem mulatságos. A képen halottakat látunk, ártatlan embereket, akiket akkoriban a francia kormánycsapatok öltek meg. Ez a rajz az elmúlás váratlanságát és az értelmetlen halál brutalitását tárja elénk.
Daumier rajzainak állandó célpontjai voltak a korszak meghatározó francia politikusai, a képviselőház tagjai. Leleplező, „gyilkos” gúnyrajzokat készített Lajos Fülöp királyról az 1830-as években. Bírálta rajzaiban az igazságszolgáltatás túlkapásait, kiállt a szólás- és sajtószabadság mellett. Daumier majdnem negyven évig dolgozott a Le Charivari című élclapnak, s emellett még a La Caricature és a La Silhouette című szatirikus lapoknak is. Mindhárom újság kiadója Charles Philipon volt. A sokszorosítást az egyre népszerűbbé váló litográfiai technikával végezték. Az így készített grafikára szöveget csak később lehetett nyomtatni, ezért először mindig a rajz készült el. A Szépművészeti kiállításán újságkivágatokat láthatunk, amelyeknek a hátoldalán szövegek találhatók. Daumier-től saját kezű szén- és tollrajzot csak hármat őriz a múzeum; az Arkhimédész 1850 körül készült, a Cirkuszi kikiáltók és két fejet ábrázoló rajz pedig az 1860-as évekből származik.
Félix Nadar, híres párizsi fényképész így fogalmaz Charles Philyponról, a párizsi szatirikus lapok kiadójáról írott nekrológjában: „Philipon személyesítette meg – mondhatnám – alkotta meg a politikai karikatúrát, az érvelés egyik legerőteljesebb eszközét, amely átdöfi, akit megpiszkál, s amely ellen nincs védőpajzs; látszólagos ártalmatlanságának örve alatt félelmetesebb a nyílvessző hegyénél.”
(Így éltek ti – Honoré Daumier, a francia karikatúra mestere című kiállítás megtekinthető 2013. március 3-ig.)
