Az amerikai keresztény szerző korábbi munkái világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, talán mert őt is számos sorscsapás érte, mégis visszatalált a hithez, s ezért hitelesen tud szólni. A magyar olvasók hamarosan személyesen is találkozhatnak az íróval. Október 20-án, az Ez az a nap! rendezvényen ő közvetíti az igei üzenetet, s ekkor mutatja be legújabb könyvét, amelyben egyszerre két szerepben, előadóként és íróként jelenik meg. Yancey a világot járva gyakran kerül közel szenvedő emberekhez, és sok helyütt tart előadást a kegyelemről, az imádságról, az isteni gondviselésről. Ebben a könyvben szenvedélybetegekkel, kínai cégvezetőkkel, cambridge-i C. S. Lewis-rajongókkal, johannesburgi karizmatikus hívőkkel, az indiai „érinthetetlenekkel” (a dalitokkal) való találkozásairól ír. Az eltérő gondolkodású, más és más problémákkal küszködő embercsoportok megismerése során ugyanaz az életkörülményeinktől független, egyetemes kérdés fogalmazódhat meg: „Mire megyünk Istennel?” A válasz bennünk rejlik, s nekünk kell megmutatnunk, hogy a hit ereje változáshoz vezet.
A kegyelem olyan, mint a víz, lefelé folyik, állapítja meg az író: „Ami odafentről, a havas csúcsról parányi érként indul el, erőt gyűjtve gördül le a hegyről, és a többi erecskével találkozva váj utat magának a földben, a fűben, a sziklában. Ez az erő az idő múlásával képes átalakítani a tájat, és kivájni mondjuk a Grand Canyont, pusztán azért, mert rendíthetetlenül keresi a legalacsonyabban fekvő helyet. (…) Akármilyen mélyre süllyedünk is, a kegyelem a legalacsonyabban fekvő helyet keresi.”
(Philip Yancey: Mire megyünk Istennel? Harmat Kiadó, Budapest, 2012)
