Az ország politikai nyugalma szempontjából fontos szerepet tölt be az az egyedülálló megállapodás, mely szerint Libanonban az államelnök mindig maronita katolikus, a miniszterelnök szunnita muzulmán, a parlament elnöke pedig síita muzulmán.
Gabriele Giordano Caccia érsek, libanoni apostoli nuncius július végi interjújában arról beszélt, milyen figyelemmel, részint rokonszenvvel, részint pedig aggodalommal követték a libanoniak az úgynevezett arab tavasz fejleményeit. A libanoni állam tizenkilenc vallásfelekezetet ismer el. Ezért a libanoniak számára nem idegen a sokféleség, a lelkiismereti szabadság teljes érvényesülése. Azt is megtapasztalták korábban, hogy a háború csak válságot teremt, de nem hoz megoldást.
A pápa látogatása az egész Közel-Kelet számára a kiengesztelődés és a párbeszéd üzenetét hirdeti majd. Pierbattista Pizzaballa, a Szentföld ferences őre úgy nyilatkozott, hogy Libanon a közel-keleti keresztények számára fontos vonatkozási pont kulturális szempontból és az egyház vitalitását illetően is.
XVI. Benedek látogatása alkalmával találkozik majd a muzulmán vallási vezetőkkel is, ami fontos lépést jelent a párbeszéd útján. Az iszlámmal való kapcsolat a közel-keleti szinódusnak is kiemelt témája volt. A helyi egyházak tudják, hogy jövőjük azon is múlik, képesek-e nyugodt és nyílt viszonyt fenntartani a közel-keleti iszlámmal, amely szintén nagy átalakuláson megy keresztül napjainkban.
XVI. Benedek pápa a béke zarándokaként érkezik Libanonba. Jelenléte, buzdítása, békére ösztönző szavai sokat jelentenek majd nemcsak Libanon, de a közeli Szíria számára is.
