– Mit tegyenek azok, akiktől ebből az ötből legalább kettő teljesen idegen? Mondjuk, sohasem sportoltak, vagy a családjukban nem volt szokás megérinteni egymást, esetleg nemigen láttak példát arra, hogyan lehet segíteni másokon…
– Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy tanult sikeresség is létezik az életünkben, bármit el tudunk sajátítani. Ha egészségpszichológiáról beszélünk, meg kell említenünk a pozitív pszichológiát is, amely azt vizsgálja, miképp érezhetnénk jobban magunkat úgy, hogy azzal magunknak és a környezetünknek is segítségére legyünk. A saját életszemléletünk vagy szemléletmód-váltásunk sokkal többet számít, mint gondolnánk. Az emberek hajlamosak azt mondani: ilyenek a körülményeim, nem tudok változtatni rajtuk, nem tudom, mit tehetnék magamért, sosem csináltam ilyesmit, miért éppen most kezdjem el… A többség nem gondol arra, hogy létezik egy terület, ahol szabadok vagyunk, és ahol nagyon sokat tehetünk magunkért. Fogalmazhatunk úgy is: rajtunk múlik, milyen szemüvegen át nézzük a világot és az életünket. A stressz-kutatások során bebizonyosodott, hogy alapvetően az egyén életszemlélete határozza meg, milyen módon és mértékben károsítja a stressz az egészségét. A lényeges üzenet az: nem vagyunk tehetetlenek, van lehetőségünk a cselekvésre. Kezünkbe tudjuk venni sorsunkat, hogy jobban érezhessük magunkat. Az egészségpszichológia számos tudományos kutatással alátámasztott ága a pszichológiának. A sok önsegítő könyv között is vannak hasznosak, de tanácsaik nem biztos, hogy minden esetben tudományosan igazolható tényeken alapulnak. Az egészségpszichológiai kutatások eredményei azonban tudományos magyarázatot is tudnak adni ezekre a kérdésekre. Kísérletek bizonyították, hogy a nevetés, akár az akaratlagos mosoly, hogyan tudja aktiválni az immunrendszerünket, vagy hogy napi négy ölelés miképpen javítja a hangulatunkat és az általános közérzetünket.
– Fontos ez önmagunk és a környezetünkben élők miatt is… és a nevelésben szintén nagy hasznát vehetjük e szemléletnek.
– A gyermekeinket szeretnénk boldognak látni, de nem tudjuk megóvni őket minden széltől. Ugyanakkor mutathatunk nekik olyan „technikákat”, amelyeket hasznosítani tudnak az életben. A fenti szemlélettel képessé válhatunk arra, hogy biztonságos, meghitt családi életet éljünk. Mint a nevelés minden területén, itt is a példaadás a legfontosabb. Ha gyerekeink azt látják, hogy tudunk kacagni, kocogni, lazítani, ölelni, másokon segíteni, akkor jó úton járunk, és nagy esélyünk van arra, hogy kiegyensúlyozott, egészséges felnőttekké válnak.
