A KDNP által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként működő szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessék. Ezzel szemben a Fidesz kemény, radikális, hatékony, konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az új törvény nagy pozitívumaira hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy az a vallás szabad gyakorlását továbbra is biztosítja. A korábbi, 1990-es törvény értelmében az a tarthatatlan helyzet állt elő, hogy hazánkban jelenleg 362 olyan társulás van, amely magát egyháznak nevezi. Az új törvény tizennégy egyházzal indul, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezetek számára pedig lehetőség nyílik majd, hogy a kormány megállapodást kössön velük a finanszírozásról.
A törvény által elismert tizennégy egyház közé kerültek a végső változatban a baptisták és a Hit Gyülekezete is. Semjén Zsolt ezt így kommentálta: „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete, de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt elfogadja.”
A KDNP elnöke szerint a törvényjavaslat szövegének kilencvenöt százalékát nem érintette a Fidesz módosítása. Lényegében két kérdésről volt vita a törvény elfogadása előtti órákban. Az egyik, hogy vajon a Fővárosi Bíróság vagy a parlament kétharmados döntése minősíthessen egyházzá egy adott közösséget. A törvény az utóbbi változatot tartalmazza. A másik vitatott kérdésére – mint köztudott – a baptista egyház és a Hit Gyülekezete egyházi minősítése volt a válasz.
Semjén Zsolt elismerte, hogy a KDNP-s képviselők jelentős része tartózkodott a július 11-i frakcióülésen, de a parlamentben mindnyájan megszavazták a törvényt. A törvényt 254 igen-szavazattal, 43 ellenében fogadták el. Harrach Péter szükségesnek tartotta kijelenteni: Nincs koalíciós feszültség a törvényjavaslat szavazás előtti „átírása” miatt.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor így foglalta össze a katolikus egyház álláspontját a Magyar Távirati Iroda kérdésére válaszolva: Az új egyházügyi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január elsején életbe lépő jogszabály.
További vallási közösségek
egyházi nyilvántartásba vételének kérelme akkor nyújtható be,
– ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
– ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik,
– ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon,
– ha alapszabályt, létesítő okiratot, belső törvényt, szervezeti és működési szabályzatot vagy azoknak megfelelő más szabályzatot fogadott el,
– ha a szervezet ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta,
– ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, továbbá nem sérti más jogait és szabadságát.