Új egyházi törvény – meglepetésekkel

A KDNP által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként működő szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessék. Ezzel szemben a Fidesz kemény, radikális, hatékony, konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.



Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az új törvény nagy pozitívumaira hívta fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy az a vallás szabad gyakorlását továbbra is biztosítja. A korábbi, 1990-es törvény értelmében az a tarthatatlan helyzet állt elő, hogy hazánkban jelenleg 362 olyan társulás van, amely magát egyháznak nevezi. Az új törvény tizennégy egyházzal indul, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezetek számára pedig lehetőség nyílik majd, hogy a kormány megállapodást kössön velük a finanszírozásról.

A törvény által elismert tizennégy egyház közé kerültek a végső változatban a baptisták és a Hit Gyülekezete is. Semjén Zsolt ezt így kommentálta: „Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete, de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt elfogadja.”

A KDNP elnöke szerint a törvényjavaslat szövegének kilencvenöt százalékát nem érintette a Fidesz módosítása. Lényegében két kérdésről volt vita a törvény elfogadása előtti órákban. Az egyik, hogy vajon a Fővárosi Bíróság vagy a parlament kétharmados döntése minősíthessen egyházzá egy adott közösséget. A törvény az utóbbi változatot tartalmazza. A másik vitatott kérdésére – mint köztudott – a baptista egyház és a Hit Gyülekezete egyházi minősítése volt a válasz.

Semjén Zsolt elismerte, hogy a KDNP-s képviselők jelentős része tartózkodott a július 11-i frakcióülésen, de a parlamentben mindnyájan megszavazták a törvényt. A törvényt 254 igen-szavazattal, 43 ellenében fogadták el. Harrach Péter szükségesnek tartotta kijelenteni: Nincs koalíciós feszültség a törvényjavaslat szavazás előtti „átírása” miatt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor így foglalta össze a katolikus egyház álláspontját a Magyar Távirati Iroda kérdésére válaszolva: Az új egyházügyi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január elsején életbe lépő jogszabály.
 
További vallási közösségek
egyházi nyilvántartásba vételének kérelme akkor nyújtható be,
– ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
– ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik,
– ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon,
– ha alapszabályt, létesítő okiratot, belső törvényt, szervezeti és működési szabályzatot vagy azoknak megfelelő más szabályzatot fogadott el,
– ha a szervezet ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta,
– ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, továbbá nem sérti más jogait és szabadságát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..