Az indítvány kiemeli, hogy évente hatnyolcszázezer zarándok és turista keresi fel a Kárpát-medencei görögkatolikusok, illetve általában a magyarság e lelki központját. A politikai életünkben egyedülálló gesztusról a kegyhely és a zarándokház igazgatóját, Kapin István lelkészt kérdeztük.
– Ezt a határozati javaslatot görögkatolikus egyházunk és kegyhelyünk hatalmas megbecsülésnek tartja. Úgy érezzük, ez az elismerés nem kizárólag a jelen, de az elmúlt évszázadok áldozatos szolgálatának is szól.
Máriapócs a Könnyező Istenszülő ikonjának köszönhetően 1696 óta zarándokhely, és 1756-tól fogva büszkélkedhet az ország egyik legszebb keleti templomával. Századokon keresztül volt a meg-megújuló hit, a közösségi érzés és az üldözöttek rendíthetetlen reményének megszentelt helye. Öröm és ajándék ez a száz éve fennálló Hajdúdorogi egyházmegyét ünneplő görögkatolikusság számára – sőt, talán mindenkinek, aki csak egyszer is megállt a pócsi könnyező ikon előtt. Az országgyűlési szintű támogatás és szándék jelzi, hogy az ország vezetői tudják: a legnehezebb helyzetekből nincs kiút hit, belső lelki erősség és együttérzés nélkül. Ez a parlamenti állásfoglalás merőben új egyházunk életében, éppen ezért komoly kihívást és felelősséget érzek benne. Jó tudni és érezni, hogy társadalmunk formálói nem tekintik pusztán „templomi belügynek” e százezreket befogadó zarándokhely életét. A kegyhely természetéből fakadóan szolgálatunk lelki, illetve gyakorlati jellege folyamatosan változik. A hiteles élet szervezőiként e határozat szellemében, az emberi nagylelkűség segítségével szeretnénk Máriapócsot Európa legjelentősebb zarándokhelyei közé emelni, hogy ne csak a hírneve legyen méltó nemzetünk dicséretére, hanem sokoldalú szolgálata és építészeti megjelenése is.
