András Imre 1928. október 30-án született Csíktapolcán; 1947. szeptember 8-án Budapesten lépett a jezsuita rendbe. Rendi tanulmányait Magyarországon a szétszóratásban kezdte, majd 1957 és 1960 között az Innsbrucki Egyetemen fejezte be. 1959. július 26-án szentelték pappá Innsbruckban. 1961 és 1974 között még filozófiai tanulmányokat folytatott a Bécsi Tudományegyetemen, és szociológiából doktorált. Szociológus rendtársával, Morel Gyulával létrehozták Bécsben a Magyar Egyházszociológiai Intézetet (Ungarisches Kirchensoziologisches Institut, UKI), amelynek 1962-től haláláig a vezetője volt.
Morel Gyula még 1996-ban így foglalta össze intézetük célkitűzését és munkáját: „A Magyar Egyházszociológiai Intézet azzal a céllal alakult meg, hogy »a magyar egyház a mai társadalomban« téma körül minden lehető adatot összegyűjtsön, mintegy mozaikképpé egyesítsen, az összképet összegezze, magyarázza, és így javaslatokat gyárthasson mindazok számára, akik »Krisztus Testének építésén« dolgoznak.” (…) Az intézet működése az elmúlt három évtizedben András Imre nevéhez fűződik, aki 1960 óta munkatársam, 1962 óta az intézet vezetője. Én közös döntésünk következtében Bécsből Münchenbe költöztem, és ott egy fiókintézetet alapítottam, hogy anyagi bázisunkat és kapcsolatainkat kiszélesítsük, majd 1967-ben az Innsbrucki Egyetemre kerültem. A Magyar Egyházszociológiai Intézet ettől kezdve mindinkább egyszemélyes vagy legalábbis egyközpontú üzemmé vált, melynek tevékenysége mégsem jelentéktelen. (…) András Imre számos előadásban, háttér-információs beszélgetésben, disszertációs tanácsadásban is terjesztette a magyar társadalom objektív ismeretét. A müncheni fióküzemet feloszlattuk, helyette most a bécsi iroda mellett Budapesten telepedett le az intézet, melyet Kerkai Jenőről, kiváló társadalomtudós és szervező rendtársunkról neveztünk el. (…) A két helyen egy célt szolgáló intézmény dokumentációs gyűjteménye négyezer könyvből, háromezer-ötszáz mikrofilmből, hatvan térképből és ezer évfolyam folyóiratból, illetve újságból áll, évi költségvetésünk messze a félmillió osztrák schilling alatt mozog.”
Az évtizedeken át tartó kutatás gyümölcseként több mint kétszáz magyar, német és angol nyelven írt cikk, tanulmány és tanulmánykötet született, melyek egyházi és világi körökben egyaránt elismerést szereztek a dokumentációs és elemző munkának. Az 1969-ben elindított UKI Berichte über Ungarn magyarul, németül és angolul megjelent évkönyvjellegű sorozata különösen segítette egyházunkat azzal, hogy a szelíd elnyomás nem maradhatott ismeretlen a nyugati média előtt. 1976-ban ez bővült ki az UKI-Pre s s e – d i e n s t/HISPre s s – Service/UKI-Sajtótájékoztató címmel, melyből több mint negyven szám jelent meg.
A rendszerváltozás után P. András új lehetőségeket és kihívásokat kapott. Az UKI két lábra állításának céljából hozta létre 1992-ben Budapesten a Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézetet, mely még egy évtizedig szolgálta az oktatói és kutatói munkát. Az intézet tudatosan támogatta a hazai egyház-szociológiai munka meggyökerezését. Az évek során ezeknek át tudta adni a stafétát, de a Faludi Akadémia FIVÉSZ-műhelyében máig támogatja fiatal kutatók szakmai munkáját és a közös európai értékrendkutatást. Az 1987-ben létrejött Erdélyi Magyarok Ausztria Egyesületének alelnökeként András Imre a kisebbségből kisebbségbe csöppent emberek kitartó, erőt adó támasza lett. Rendezvények szervezőjeként, ellentétek elsimítójaként sokat tett az egyesületi munkáért.
1997 őszétől szülőföldjén, a csíksomlyói tanulmányi ház épületében létesített Venczel József Szociológiai Intézet vezetésével András Imrét bízta meg Jakubinyi György gyulafehérvári főpásztor.
1994. április 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést kapta „életművéért és a külföldön élő magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként”. 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök a Szabadság Hőse emlékérmet adományozta rendtársunknak a nemzeti összefogás és az emberi méltóság melletti kiállásáért.
