Egyháztani olvasókönyv

Még az imádkozó, templomba járó emberekben is nagyon sok téves elképzelés él ezzel kapcsolatban. Sajnos majdnem ötven évvel a II. vatikáni zsinat után sem tudatosult sok katolikusban, hogy az egyház mi vagyunk. Mi mindannyian, akiket megkereszteltek, akik hiszünk Jézus Krisztusban, minden vasárnap együtt ünnepeljük az Eucharisztiát és együtt imádkozunk. A zsinat egyházképe még nem ment át a köztudatba, annak ellenére, hogy a II. vatikánum egyik legfőbb témája az egyház volt, sőt a zsinat az egyházról tartott zsinatként értelmezhető.

E szomorú helyzeten akar változtatni egy ekkleziológiai olvasókönyvnek is nevezhető mű, amely a közelmúltban jelent meg Puskás Attila teológusprofesszor szerkesztésében. 2008 októberében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Élő kövekből épülő egyház címmel egyháztani konferenciát rendezett. A tanulmánykötet ennek előadásait tartalmazza, s ezeket egészítik ki felkért szerzők írásai. A tizenkét tanulmányt magyar teológusok írták, széles körű kitekintéssel a nemzetközi szakirodalomra.

A könyv első része a II. vatikáni zsinat után megjelent tanítóhivatali megnyilatkozásokat mutatja be és elemzi. Ezek megismerése segít bennünket a zsinat egyháztanának megértésében. A második részben a zsinat egyházképének lényegi összetevőivel ismerkedhetünk meg (az egyház mint Isten népe, szakramentális ekkleziológia, eucharisztikus egyházszemlélet, pneumatikus egyházfelfogás, communio-egyháztan). A kötet harmadik fő részéből megtudjuk, hogy elsősorban a Lumen gentium kezdetű zsinati dokumentumnak köszönhető, hogy az egyház témája megjelent az ökumenikus párbeszédben. A teológiai dialógusnak már születtek eredményei, de az is nyilvánvaló, hogy lényeges különbségek vannak az egyház katolikus és protestáns szemlélete között. A kötet értékét növeli a függelék is, amelyben megtalálhatók a Hittani Kongregáció elmúlt évtizedekben kiadott legfontosabb dokumentumai, amelyek az ökumenikus párbeszéd jelene és jövője szempontjából meghatározó jelentőségűek.

A reformáció óta gyakran halljuk az egyházzal kapcsolatos latin figyelmeztetést: Ecclesia semper reformanda, ami magyarul azt jelenti: Az egyházat mindig meg kell újítani. Tudjuk, hogy ez volt a II. vatikáni zsinat legfőbb célja is. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak az egyházat, hanem a mi egyházképünket is meg kell újítanunk, hogy a hit fényében tekintsünk az egyházra. Ebben lehet segítségünkre e tanulmánykötet.

(Puskás Attila: Élő kövekből épülő Egyház – Az Egyház természete és küldetése – Ekkleziológiai reflexiók. Budapest, 2011, Szent István Társulat)