A határozat kimondja, hogy törvényileg nem szabadalmaztatható olyan biotechnológiai találmány, amelynek kísérleti szakaszában humánembriót pusztítottak el, vagy belőle nyert őssejtet használtak fel alapanyagként.
Az ügy előzménye, hogy Oliver Brüstle német kutató 1997-ben szabadalmat nyert őssejtekből előállított, neurológiai betegségek kezelésére alkalmazott idegi elősejtek létrehozására. A Greenpeace azonban egy uniós jogszabályra hivatkozva megtámadta a szabadalmat, amelyet a német szövetségi szabadalmi bíróság részlegesen meg is semmisített, a legfelsőbb bíróság pedig az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet.
A Zenit hírügynökség tájékoztatott arról, hogy a luxemburgi bíróság azon jogszabály alapján mondott ítéletet, amely szerint az emberi életet minden szakaszában védelmezni kell. Ily módon pontosítást nyert a humánembrió fogalma is: olyan organizmus, amely képes beindítani az emberi fejlődés folyamatát. Ez a megállapítás vonatkozik a megtermékenyítés és a klónozás során létrejött embriókra is. Az emberi méltóságra vonatkozó 98/44. számú direktíva tiltja az emberi embriók kereskedelmi, illetve kísérleti célokra való felhasználását. Ez az alapelv nem csupán a felnőtt emberre, illetve az újszülöttre vonatkozik, hanem a fejlődés első szakaszában lévő sejtre, vagyis az embrionális őssejtre is. A Profesionales por la Ética elnevezésű spanyol szervezet így üdvözölte a döntést: „Az emberi élet védelme érdekében szükség volt arra, hogy a jelenlegi biotechnológiai kutatások szélesen értelmezzék a humánembrió fogalmát.”
Alberto Gambino jogászprofesszor az Avvenire című olasz napilapnak kifejtette, mi e döntés távolabbra mutató értelme: „Ha azt mondjuk, nem lehet szabadalmaztatni valamit, amit az életből nyertünk, az annak elismerését is jelenti, hogy nem tárgyakról beszélünk, hanem a jogalanyiság elve alá tartozó létezőkről. Innen aztán már csak egy lépés annak elismerése, hogy jogalanyok.”
Az Avvenire figyelmeztet arra, hogy a bíróság által kimondott döntés üdvözlendő ugyan, mert az európai törvényhozás érzékenységéről tesz tanúságot, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a határozat csak a szabadalmaztatásra vonatkozik, nem pedig magára a kísérletezésre. A gyógyszergyártó lobbi természetesen nem örül a mostani ítéletnek, amely ugyanakkor a leginkább arra ösztönzi, hogy beruházásait olyan országokba tegye át, ahol nem védik az embriókat.
Domenico di Virgilio, az olasz katolikus orvosok szervezetének elnöke így nyilatkozott: „A humánembrió teljes méltóságának elismerése hatalmas örömöt jelent számunkra.” Adriano Pessina, a Milánói Katolikus Egyetem bioetikai központjának igazgatója szerint pedig szimbolikus jelentősége is van a döntésnek: „A felhasználásra vonatkozó tiltás azt erősíti, hogy nemcsak az elérhető eredmények számítanak, hanem döntő jelentőségű az is, hogyan érjük el azokat.”
