Világossá vált a különbség a középkori skolasztika nyomdokaiban járó és a modern, sőt posztmodern kor kritikáját érvényesítő irányzatok között. Az indiai Peter Arockiadoss például úgy mutatta be a hittudományt, mint a társadalom alakításában is hatékony erőtényezőt. Sürgette a más tudományokkal folytatandó párbeszédet, a szegényekre vonatkozó megfontolásokat és a cselekvést egyaránt. Mathijs Lamberigts, a leuveni katolikus egyetemről azt hangsúlyozta, hogy „egy jó és érvényes teológia soha nem fejlődhet az egyházpolitika zárt terében”. Szükség van tanulmányokat közlő folyóiratokra, vitákra. (La Croix)
Sarkozy a laikus államról
Nicolas Sarkozy francia elnök február 13-án az elnökök közül elsőként vett részt a francia zsidó szervezetek tanácsának (Crif) hagyományos ebédjén. André Vingt-Trois bíboros, párizsi érsek mellett jelen voltak a protestáns és a muzulmán vallási közösségek képviselői is. Ségolene Royal szocialista vezető látványosan az elnök beszéde után érkezett. Sarkozy elnök a december 20-i római és január 14-i rijadi beszédét ért bírálatokra utalva hangsúlyozta, hogy „minden gyerek laikus erkölcsi nevelésben részesül az állami iskolában”, de joga van az Istenre és spirituális kérdésekre vonatkozó vallási nevelésre mindazoknak, akiknek szülei vallási elkötelezettségûek. Az elnök azt is kijelentette, hogy a nácizmus és a kommunizmus „nem a túlzott Isten-eszméből, hanem annak félelmetes hiányából” eredt. A szocialista párt ezt nyilatkozatában történelmi tévedésnek minősítette. A laikus államnak egyaránt kell tisztelnie hívő és nem hívő polgárait. A laikus állam számára is fontos, hogy a lelkészek a szegények, betegek, bebörtönzöttek javára ellássák hivatásukat. (La Croix)
