A magánjellegű találkozó végén a Szentatya és a pátriárka a VIII. Orbán-kápolnában rövid imát mondott. XVI. Benedek pápa 2006. november 30-án kereste fel Isztambulban az ökumenikus pátriárkát, majd tavaly októberben Nápolyban találkoztak. Az isztambuli Szent György-templomban bemutatott szent liturgia után XVI. Benedek és I. Bartholomaiosz közös nyilatkozatot írtak alá.
Március 6-án délután I. Bartolomaiosz felkereste a Santa Maria Maggiore-bazilikát, majd a Pápai Keleti Intézetben előadást tartott a következő témáról: „Teológia, liturgia és csend. A keleti egyházatyák alapvető megfontolásai a modern világ számára.”
A Kultúra Pápai Tanácsának ülése
Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a tanács március 6. és 8. között tartott plenáris ülésének bejelentette: nemzetközi találkozót hív össze, melynek témája: „A fejlődéstan elméletei, a tudomány, a teológia és a filozófia találkozása.” A római Pápai Gergely Egyetemen kerül sor az összejövetelre, a tudomány legkiemelkedőbb személyiségei, Nobel-díjas tudósok, valamint híres teológusok és nagy filozófusok részvételével. „A globalizáció egyrészt egyformává tesz bennünket, el szeretné törölni önazonosságunkat. A különböző nemzetiségek és kultúrák ugyanakkor meg akarják szilárdítani identitásukat. Arra törekszünk majd, hogy valóban megértsük a népek és kultúrák arculatát, kiindulva például a nagy ázsiai, afrikai, latin-amerikai kultúrákból” – mondotta Gianfranco Ravasi érsek. Rámutatott arra is, hogy a szekularizáció alapvető törekvése a természetfeletti háttérbe szorítása. Megelégszik a konkrét, közvetlen, azonnal megtapasztalható értékekkel. Szükség van tehát arra, hogy visszaszerezzük azokat a területeket, amelyek az emberi dimenzió sajátosságai. A főpásztor idézte Blaise Pascal francia filozófust, miszerint az „ember végtelenül felülmúlja az embert”. Utalva a plenáris ülés témájára – Az egyház és a szekularizáció kihívása – a pápa rámutatott: az elvilágiasodás, amennyiben uralkodó ideológiává válik, elveszíti pozitív jelentéstartalmát. Elismeréssel szólt a tanács tagjainak erőfeszítéséről, amellyel arra törekszenek, hogy az egyház párbeszédet folytasson korunk kulturális mozgalmaival, és egyre jobban köztudottá váljon, hogy a Szentszék érdeklődéssel fordul a kultúra széles és változatos világa felé.
Rendkívül fontos a Kultúra Pápai Tanácsának elkötelezettsége, amely a tudomány és a hit közötti termékeny párbeszédre irányul. A tudomány és a hit egyaránt arra kaptak meghívást, hogy szolgálják az embert és az emberiséget.
Galilei-szobrot állítanak a Vatikánban
A XVI. századi természettudós szobra a vatikáni palota kertjében kap majd helyet, nem messze attól a helytől, ahol Galilei 1633-ban, pere idején raboskodott. Galileit azzal vádolták, hogy a heliocentrikus világkép kopernikuszi tanait hirdette. A tévhittel szemben bebörtönzése idején nem kínozta őt az inkvizíció, viszont arra kötelezte, hogy nyilvánosan vonja vissza tanait. „Az egyház szeretné ezzel lezárni a Galilei-ügyet, ugyanakkor végérvényesen világossá tenni a Galilei-örökség jelentőségét, valamint a hit és a tudomány kapcsolatát” – nyilatkozta Nicola Cabibbo atomfizikus, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke. A közadakozásból készülő szobor felállításával veszi kezdetét a teleszkóp feltalálásának 400 éves évfordulója alkalmából Galilei tiszteletére rendezett ünnepségsorozat, melynek részeként a Vatikánban negyven nemzetközi hírű tudós részvételével konferenciát tartanak.
Ugyancsak a megemlékezésekhez kapcsolódik Firenzében a Galilei-per felülvizsgálata, amelyet a Jézus Társasága végez majd, vagyis ugyanaz a rend, amelynek egyes tagjai annak idején eretnekséggel vádolták a tudóst. (CNA/Magyar Kurir)
A szalézi rend nagykáptalanja
A március 3-án megnyílt nagykáptalanhoz írt üzenetében XVI. Benedek pápa az oktatás és az evangelizálás nagy kihívásait részletezte. Főleg ezen a két területen fejti ki ugyanis apostoli tevékenységét a szalézi szerzetesközösség. „Mély lelkiség, kreatív vállalkozó szellemiség, apostoli dinamizmus, fáradhatatlan munkálkodás, lelkipásztori merészség” – a szalézi szerzetesek mindig tartsák szem előtt alapítójuk, Bosco Szent János megkülönböztető jegyeit, és főleg azt, hogy fenntartás nélkül szenteljék magukat Istennek és a fiataloknak.
Konzisztórium a szentté avatásokról
Március elsején került sor a következő négy boldog szentté avatásának rendes nyilvános konzisztóriumára: Boldog Gaetano Errico olasz pap, a Jézus és Mária Szent Szívének Misszionáriusai kongregáció alapítója, a svájci Boldog Maria Bernarda Bütler (Verena) szűz, a Segítő Szűz Mária Ferences Missziós Nővérei kongregáció alapítónője, az indiai Szeplőtelen Fogantatásról nevezett Boldog Alfonsa (világi nevén Anna Muttathupadathu) szűz, harmadrendi ferences klarissza, az ecuadori Jézusról nevezett Boldog Narcisa Martillo Morán világi nő. A szentté avatás október 12-én lesz Rómában.
Befejeződött a jezsuita rendi nagygyűlés
Január 7-én kezdődött és március 6-án fejeződött be a Jézus Társasága 35. általános rendi gyűlése, amelyen a mintegy 20 ezer jezsuita szerzetes nevében 217 küldött vett részt. A magyar provinciát Lukács János tartományfőnök és Sajgó Szabolcs, a magyar tartomány választott küldötte képviselte.
