Mintegy félszáz fiatal jött össze beszélgetni és imádkozni, akik feláldozva a karácsonyi szünetük egy részét, vállalják a majdnem egynapos buszutat a bizalom zarándokútjának új állomása felé. A harminc országból mintegy száz testvért számláló taizéi közösség Roger testvér halála után is tovább folytatja a „bizalom zarándokútját”, amelynek során minden év végén öt napra elköltöznek egy európai nagyvárosba. Így lesz ez idén is 2008. december 29. és 2009. január 2. között, amikor Belgium fővárosa, Brüsszel ad otthont ennek az eseménynek. Az előtalálkozón egy rövid filmvetítést láthattunk Taizéről, ahol megszólalt több, a világ különböző pontján élő fiatal, akik elmondták tapasztalataikat a közösségben töltött hetekről és az egyes találkozókról
„Az embereket kiemeli a hétköznapok szürkeségéből és meglepetésekkel ajándékozza meg… Lépéseket teszünk egymás irányába, és lebontjuk a köztünk levő falakat, ennek eredményeképpen megéljük a „befogadni és befogadva lenni” érzést.” – hallhattuk a filmvetítésben. „Mindenkit szívesen látnak, akárhonnan jön. Felfedezzük a bizalmat, amely alapvetően fontos – mondta a filmben megszólaló Alois testvér. – A napi háromszori közös ima kapcsán Krisztusra kell figyelnünk! – tolmácsolta a prior Roger testvér egykori gondolatát. A taizéi testvérek, a Szent András-nővérek és önkéntes segítők már ott vannak Brüsszelben, és látogatják az egyházközségeket, előkészítő csoportokat hoznak létre, hogy megszervezzék a találkozót, melynek során családok, brüsszeli és környékbeli egyházközségek ajánlják fel vendégszeretetüket. Nem az a legfontosabb, hogy milyen a berendezés a lakásban, hanem az, hogy befogadnak minket – hallhattuk az est folyamán.
Az év végi találkozó alatt minden egyházközségben délelőtt fél 9-től 11-ig a rövid imaórát követően kiscsoportos programok lesznek, valamint találkozók az egyházközség önkénteseivel. Naponta, délután negyed 2-kor és este 7-kor közös imaóra lesz a brüsszeli Kiállítási Központban. Délutánonként a taizéi testvérek előadásokat tartanak a hitünkkel kapcsolatos aktuális kérdésekről. December 31-én, este 11-kor minden egyházközségben közös virrasztás lesz a békéért, amelyet a „nemzetek ünnepe” követ. Ebédet és vacsorát a Kiállítási Központban kapnak a résztvevők, kivéve január 1-jét, amikor a vendéglátók kedveskednek ebéddel.
A vetítés után kiscsoportokban ismerkedtünk egymással. Ki-ki elmondta, volt-e már Taizében, miért szeretne most elmenni Brüsszelbe. Kinga már három találkozón részt vett, és nagyon várja az idei zarándokutat. Számára az a legszebb, amikor negyvenezer fiatal együtt énekel és imádkozik. „Akkor érezhetően ott van a Szentlélek. Olyan jó, hogy bárkivel szóba lehet állni, és ennek kapcsán barátságok szövődnek” – mondta. Gergő számára a találkozások, a barátság, a csend és az éneklés kiszakadást jelent a hétköznapokból. István Zágráb és Genf után újból át akarja élni azokat az élményeket, amelyeket ott kapott. A szabadidejét közös imádsággal szeretné eltölteni, mert vallja, hogy ahol ketten-hárman összegyűlnek, ott van Krisztus. A Ferenciek terénél lévő „Katakombában” imaóra zárta az előtalálkozót. A kis helyiséget betöltötte a közös éneklés – …ha tiéd Isten, tiéd már minden… – s a dallam még sokáig csengett a lelkünkben.
