A Magyar Nemzeti Galéria – amely nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy átfogó képet adjon a XVI-XVIII. századi késő reneszánsz művészetről Mátyás király öröksége a gótikától a barokkig című tárlatán – rendhagyó sajtótájékoztatót tartott, amelynek során bepillantást engedtek a restaurátor-műhelybe. Juhász István főrestaurátor és munkatársai elsősorban azokat a táblaképeket mutatták be, amelyek a március 29-én nyíló reneszánsz kiállításon lesznek először láthatóak a nagyközönség számára.
A sajtótájékoztató nemcsak az újságírók, hanem minden leendő érdeklődő számára üzente: a tárlat látogatásakor gondoljunk a szakemberekre, akik gyakorlatilag évek óta dolgoznak a kiállítás létrejöttéért. Emellett pedig ne sajnáljuk az időt tüzetesebben megvizsgálni a műtárgyakat, hiszen azok nemcsak általánosságban mesélhetnek a korról, amelyben megalkották őket, hanem apró részleteikben sokat elárulnak az emberekről is, akiknek ezek a több évszázados kincsek még mindennapi tárgyak voltak. Például azokról, akik „szent igazságszolgáltatásként” kiégették a Szent Katalin vértanúságát ábrázoló táblán a hóhér szemeit. Vagy azokról, akik a templomi karzatról kihajolva fejjel lefelé belevésték nevüket a valószínűleg Nagyszebenből származó mellvéd Ézsaiás (Izajás) prófétát ábrázoló táblaképébe.
