Zsinati atyák öröksége

Az egyetemes zsinatokon a világ püspökei a pápa vezetésével tanácskoznak fontos hittani kérdésekről. Az eddigi huszonegyből az első hetet az ortodoxok is egyetemes zsinatnak fogadják el. Az elsőt a mennybemenetel és a pünkösd közé eső vasárnapon ünnepli a bizánci egyház, a hetediket pedig október közepén. Júliusban viszont együttesen emlékezik meg az első hat zsinatról.

Az elsőt Nikaia városában tartották, 325-ben. Egy bő hónapig ülésezett a részt vevő háromszáztizennyolc püspök atya, és elítélte Arius tanítását, az arianizmust. Így megvédte a Fiú Atyával való egylényegűségének tanítását. Ez volt a híres homousziosz tétel, szemben a homoiusziosszal. Íme, egyetlen betűcskén, az „i”-n múlik a keresztény tanítás igazsága: hogy Jézus Krisztus valóságos Isten, nem pedig isteni teremtmény!

A második egyetemes zsinatot Konstantinápolyban tartották, 381-ben. Itt a Szentlélek istensége, az Atyával és a Fiúval való egylényegűsége volt a téma. A százötven ülésező atya elítélte Makedoniosz tanítását, és kimondta, hogy a Szentlélek ugyanúgy Isten, mint az Atya és a Fiú. Az első két zsinat hitvallásából készült az a Hiszekegy, amelyet a görögkatolikus szent liturgiában naponta imádkozunk.


Az efezusi zsinaton – amely a harmadik volt a sorban – Szűz Mária istenanyaságát védelmezték meg 431-ben, Nesztoriosz tanításával szemben. A jelen levő százkilencvennyolc püspök egyhangúlag leszögezte: az egyház mindig azt vallotta, hogy Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember. Egyetlen személy, aki a megtestesülés időpontjában Szűz Máriától vette fel az emberi természetét. Így tehát Máriát megilleti az Istenszülő (Theotokosz) cím.

A negyedik egyetemes zsinatot Kalkedónban tartották, 451-ben. Egy szűk hónap alatt a mintegy hatszáz atyának sikerült elítélnie a monofizitizmus eretnekségét. Így megvédelmezték azt a hittételt, hogy Jézus Krisztus egyetlen személyében nem egy, hanem két természet (isteni és emberi) van jelen, „éspedig változatlanul, vegyülés nélkül és osztatlanul”, amint egyik vecsernyei sztihiránkban meg is énekeljük.

Az ötödik egyetemes zsinatot ismét Konstantinápolyban tartották, 553-ban. Ez is egy hónapig tanácskozott, s a nesztorianizmussal rokonszenvezők tanítását vetette el a részt vevő százhatvannégy atya.

Csaknem egy évig tartott a hatodik egyetemes zsinat: 680 és 681 között eredetileg azért gyűltek össze a püspökök, hogy ismét elítéljék a monofizitizmust. De aztán fontosabb döntésük lett, hogy elvetették a monotheletizmust, amely azt tanította, hogy Krisztusban csak egyetlen akarat létezik. Az atyák megerősítették, hogy Jézus Krisztusban az emberi természet egyesült a Fiú isteni személyével.

E tiszteletre méltó alapokon éljük meg és védelmezzük a hitünket!