Nemrég hazatért füsti fecskék repkedtek egészen alacsonyan a víz felett, ahol talán már volt némi rovarmozgás. Nászruhás kanalas, csörgő, böjti és kendermagos récék úszkáltak egymás közelében, kis csapat pajzsoscankó repült, bíbicek csapongtak, godák, gulipánok és gólyatöcsök keresgéltek a sekély vízben. Idén először hallottam a piros lábú cankó szép „tyű-rü-rü”-jét, majd nyomban utána az ugyancsak szép nászhangjait. A nyári ludak már kislibákat vezettek. Több pár is állt egy magasabb füves részen, csipegettek, egyikük mellett három sárgásbarna apróság totyogott. Távolról lilikhang érkezett, talán az utolsó idén tavasszal, és valószínűleg a tundrák felé készül az a gatyás ölyv is, amelyik a magasban körözve várta, hogy pocok dugja ki fejét a föld alól.
Április elején, bármilyen is az időjárás, zajlik a madárvonulás. Az út mellett, egészen közel, sárga billegető állt citromot megszégyenítő ruhájában, a bokrok között vörösbegyek, énekes rigók, barátkák, sisegőés csilpcsalpfüzikék bujkáltak. Még útközben, Bugyi belterületén láttunk egy nagyon szép kormos tollú házi rozsdafarkút, a települést elhagyva a legelő száraz részén két hantmadár talán farkaspókokra vadászott. Túzokokat is szerettünk volna mutatni a vendégeknek, de csak egy kakas került elénk. Andris vette észre, és először úgy tűnt, dürögni készül, de sajnos meggondolta magát, és a látványos előadás elmaradt. őzek álldogáltak kis csoportokban, nyulak kergették egymást, a magasban fehér farkú öreg rétisas rótta egyik néma kört a másik után. Megnéztünk egy induló sirálytelepet, ahol a sok rikácsoló dankasirály mellett szerecsensirályok is keringtek.
Ezek feje nem csokoládébarna, hanem fekete, és más a hangjuk is, orrhangú, nyávogó „kjau” kiáltás. A telep egy hosszan elnyúló keskeny szigeten van, körülötte a vízen szárcsák úsztak, nászruhás búbos vöcskök tűntek el a mélyben, majd merültek fel ismét néha jóval távolabb. A kis domboldalon apró sárga virágok között már szaladgáltak az ürgék, a felhők alatt boldogan énekeltek a pacsirták, a bokrok között vörösbegyek daloltak. Még csak hangol a tollas kórus. A gyönyörű, ezerhangú koncertre, amelyben a barátkák csengő énekéhez és a fülemülék csattogásához a május elején érkező sárgarigó flótái is csatlakoznak, néhány hetet még várnunk kell.
Fotó: Bécsy László
