De hasonlóan szép meglepetés volt a verseny zsűrijének „szereplése” is. Mindannyiunk véleményét mondták ki, amikor úgy fogalmaztak: „Téged a Jóisten jókedvében teremtett!” – s ez valamennyi versenyzőre érvényes volt. Az élmény lényege ebben állt: rácsodálkozni arra a különleges ajándékra, arra a tehetségre, amellyel Isten megáldotta ezeket a gyermekeket.
Szembesülni Isten szeretetével – katartikus élmény. A képernyő előtt ülve mindannyian éreztük, és nagy öröm volt látni, ahogy a zsűri tagjai – ezek a megbecsült, nagyszerű művészek – átadták magukat ennek a felemelő érzésnek, nem szégyellve meghatottságukat. Köszönet érte mind annyiuknak, és az operatőrnek, a rendezőnek is, hogy látni engedték. Megszentelt pillanatok voltak ezek.
Vegyük számba Istenünk szeretetének számtalan ajándékát, magunk és szeretteink talentumait, és ne rejtsük véka alá örömünket, hogy együtt tudjunk hálát adni szent Fia születése napján!
VB
